A mai világban a Dnyeper nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Megjelenése óta a Dnyeper emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, kíváncsiságot váltott ki és szenvedélyes vitákat váltott ki. Mivel a Dnyeper továbbra is előtérbe kerül a közszférában, kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Dnyeper számos vonatkozását, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról. A remények szerint egy alapos és átgondolt elemzéssel fény derül a Dnyeper körüli különböző szempontokra, és az olvasók számára mélyebb és árnyaltabb megértést kínál a kérdésről.
Dnyeper | |
A Dnyeper egy műholdas felvételen | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország Fehéroroszország Ukrajna |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 2 290 km |
Vízhozam | 1 670 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 516 300 km² |
Forrás | Valdaj hegység, Oroszország |
é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″ | |
Torkolat | Fekete-tenger |
é. sz. 46° 29′ 47″, k. h. 32° 17′ 14″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Dnyeper vagy Dnyipro (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр Dnyepr; belaruszul: Дняпро Dnyapro) Európa 4. leghosszabb folyója (a Volga, a Duna és az Urál után) Kelet-Európában.
A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. Mai neve először a római történetíróknál fordul elő, ők Danaper-nek nevezik. Ennek eredete valamilyen indo-iráni nyelvet beszélő néphez, leginkább a szkítákhoz vagy a szarmatákhoz nyúlik vissza. Eredeti formája *dānu-apara azaz „távoli folyó” lehetett. A dan hangalak a középtörök ten szóból is eredhet, ami szintén folyót jelent. Az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik.
A magyar őstörténet szempontjából is jelentős szerepet játszik, lásd még Levedi és Álmos fejedelem és Etelköz történelmét (szubbotyici lelőhelycsoport).
A Dnyeper – a Volgához és a Daugavához hasonlóan – Oroszország európai felének középső részén, a Valdaj-hátságon ered. Déli irányban halad és a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez.
A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztóművek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamosenergia-termelésének 10%-át adják. A legfontosabb víztározók: kijevi (922 km²), kanyivi (582 km²), kremencsuki (2252 km²), kamjanszkei (567 km²), zaporizzsjai (410 km²) és a kahovkai (2155 km²) víztározó.
A Dnyeper alsó folyásán 1677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.
A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re található a csernobili atomerőmű.
Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):
A folyó alsó szakaszán az átkelési lehetőségek száma korlátozott: a Kahovkai vízerőmű gátján, valamint az Antonyivkai vasúti és közúti hídon lehet átkelni.