Napjainkban a Lázok nagy érdeklődésre számot tartó témává vált a mai társadalomban. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Lázok sok ember érdeklődését felkeltette a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatása és visszahatása miatt. Éppen ezért elengedhetetlen a Lázok-hez kapcsolódó összes szempont elemzése és megértése, az eredetétől a rövid és hosszú távú következményeiig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Lázok lenyűgöző világában, feltárva annak számos aspektusát és megfejtve titkait, hogy teljesebb és alaposabb képet kapjunk erről a jelenségről.
lázok ლაზეფე | |||||||
Teljes lélekszám | |||||||
~50 000 (1970) | |||||||
Lélekszám régiónként | |||||||
| |||||||
Nyelvek | |||||||
láz, török, grúz | |||||||
Vallások | |||||||
Törökországban szunni iszlám , Grúziában ortodox keresztény | |||||||
Rokon népcsoportok | |||||||
Mingrélek | |||||||
A törökországi népesség becsült érték, a lázok folyamatosan asszimilálódnak | |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz lázok ლაზეფე témájú médiaállományokat. |
A lázok (láz nyelven: lazi (ლაზი) vagy lazepe (ლაზეფე), törökül lazlar, grúzul lazi (ლაზი) vagy csani (ჭანი)) kaukázusi nép, melynek tagjai túlnyomó részt Törökország Fekete-tengeri régiójának keleti részén (Rize, Artvin), kisebb részt Grúzia területén élnek. A bizánci korban ortodox keresztények voltak, nagy többségük azonban az Oszmán Birodalom idejében áttért az iszlám hitre. A lázok a grúzzal rokon, dél-kaukázusi nyelvek családjába tartozó láz nyelvet beszélik. A lázok főképp mezőgazdasággal (kukorica, tea) és halászattal foglalkoznak.
Az általuk lakott régiót Lázisztánnak nevezik.