A Lebó Ferenc egy olyan téma, amely az idők során számtalan ember figyelmét felkeltette. Megjelenése óta különböző nézőpontokból közelítik meg, és nagy érdeklődést váltott ki a különböző tudományterületeken. Relevanciája az évek során megmaradt, állandó vita és elemzés témájává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lebó Ferenc minden vonatkozását, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Felfedezzük, hogyan fejlődött az idők során, és hogyan hatott a különböző generációkra. Ezen kívül elemezzük annak relevanciáját a mai világban és jövőbeli előrejelzéseit. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és elmerüljön a Lebó Ferenc lenyűgöző világában.
Tanulmányai befejeztével Győrben telepedett le és alapított családot, azóta az elmúlt három évtizedben számtalan köztéri alkotást, domborművet, díjat, érmet és pénzérmét tervezett, készített a város javára.
Munkássága
1978-ban 18 évesen készítette első olyan érmét, ami már nem tanulmány jellegű. 1985-ben 25 évesen készítette első köztéri alkotását, amely egy Pázmány Péter emléktábla volt.
Pályája kezdete óta köztéri szobrok, érmek, domborművek, plasztikák, és díjak tervezése mellett restaurálással is foglalkozik. Egyebek mellett a győri Bencés Templom homlokzati szobrait, a Karmelita templom kőszobrait, a pannonhalmi Millenniumi Kápolna és a győri Esterházy-palota szobrait is ő restaurálta.
Érmei és emlékpénzei számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatóak. A Magyar Nemzeti Bank és a Tőzsde Bank az emlékpénzeiből többet is kibocsátott. A 2004-ben készített Mezopotámiai háborúk című műve pedig a British Museum éremgyűjteményének részét képezi.
2011-ben a budapesti Mátyás templom II. János Pál harangjának domborműveit is Lebó készítette.
Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Restaurátor Kamarának, a Magyar Szobrász Társaságnak, a Művészeti alapnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Győri Rotary Clubnak, valamint tiszteletbeli tagja a Junior Chamber Győrnek.
Elismerései
Lebó Ferenc több díjat is nyert nemzetközi kiállításokon. 1990-ben az Amerikai Egyesült Államokban a Szent István-emlékpénzével lett első helyezett az ohio-i pénzszépségversenyen, 1994-ben pedig a budapesti Nemzetközi Éremkiállításon övé lett a legszebb magyar vert érem.
2006 óta Győr testvérvárosában, Kuopio városházánál található a Nap-szem című plasztikája.
Mindezek mellett díjakat is készít. 1992-től Lebó tervezte az Erkel Ferenc-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, 2003-tól a Kisalföld Presztízs-díjat, 2011-től pedig a Rotary kormányzói-díjat.
Első önéletrajzi könyvét 2006-ban Ab Ovo címmel adták ki, második katalógusa 2020-ban LEBÓ néven jelent meg.
2023-ban a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Díjai
Nemzetközi művésztelep díja (1987) (Konin)
Nemzetközi művésztelep díja (1989) (Győr)
Pénzszépségverseny (1990) Történelmi érem kategória: 1. díj Amerikai Egyesült Államok
FIDEM - kiállítás (1994) Legszebb magyar vert érem-díj (Budapest)
Holocaust-kiállítás (1995) - Alkotói díj
Szabó Géza ötvösmester díja (1995) Országos Érembiennálé (Sopron)