Leon Szamojlovics Bakszt
Ebben a cikkben a Leon Szamojlovics Bakszt témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és relevanciájában a mai társadalomban. A Leon Szamojlovics Bakszt érdeklődés és vita tárgya a tudás különböző területein, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. A cikk során különböző kutatásokat és tanúvallomásokat vizsgálunk meg, amelyek megvilágítják a Leon Szamojlovics Bakszt-et, és szélesebb körű és részletesebb megértést biztosítanak az olvasónak erről a témáról. Ezen túlmenően a Leon Szamojlovics Bakszt-ről szóló különböző megközelítések és vélemények elemzésre kerülnek, hogy gazdagítsák a körképet, és átfogó képet mutassanak annak hatóköréről és hatásáról.
| Leon Szamojlovics Bakszt | |
 | |
| Önarcképe | |
| Született | 1866 május 10. Hrodna |
| Meghalt | 1924. december 27. Rueil-Malmaison (58 évesen) |
| Sírhely | Batignolles-i temető |
| Nemzetisége | zsidó, orosz |
| Stílusa | szecesszió |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leon Szamojlovics Bakszt témájú médiaállományokat. | |
Leon Szamojlovics Bakszt (eredeti neve: Lev Schmule Rozenberg; Hrodna /ma Fehéroroszország/, 1866. május 10. — Rueil-Malmaison, 1924. december 27.) zsidó származású orosz festő, grafikus, díszlettervező és könyvillusztrátor.
Életútja, munkássága
Szegény zsidó családban született. Önként járt a képzőművészeti főiskolára, közben képezte magát, az iskolát nem találta jónak. Folyóiratokat, könyveket illusztrált. 1889-ben lett kiállító művész, az 1890-es években akvarelleket állított ki, ugyanebben az időszakban felváltva tartózkodott Párizsban és Szentpéterváron. Ez az utazás a két főváros közt nemcsak a művészetek miatt volt, hanem azért is, mert ő mint zsidó származású ember ideiglenes tartózkodási engedélyeket kapott az Orosz Birodalomban.
1898-ban csatlakozott a Művészetek világa munkacsoporthoz, amelynek alapítói és vezetői Alekszandr Nyikolajevics Benois művészettörténész, Szergej Pavlovics Gyagilev balettigazgató és Valentyin Alekszandrovics Szerov festő voltak.
Bakszt kiváló volt portréfestőnek is, de legismertebbek kecses, szecessziós ízlésű zsánerképei és dekoratív grafikái, valamint Gyagilev balettigazgató Cári Orosz Balettszínháza számára készített díszletei és kosztümjei. Végül munkássága a 20. század elejétől világhíressé váló orosz baletthez kötődött, dekoratív alkotásaival az orosz balett sikerre vitelét segítette.
Leghíresebb tanítványa Marc Chagall volt.
Balettfigurák
-
Vacsora (1902) -
Balett figura (1910) -
Egy faun délutánja (1912) -
Phaedra és Thészeusz -
Nárcisz -
Díszlet Maurice Ravel Daphnisz és Kloé c. balettjéhez (1912) -
Jelmezterv Ida Lvovna Rubinstein számára (Kleopátra)
Portrék
-
Andrej Belij portréja -
Alekszandr Nyikolajevics Benua portréja -
Egy hölgy portréja (1905) -
Léonide Massine (Леони́д Фёдорович Мя́син) orosz-amerikai táncos (1914) -
Amedeo Modigliani portréja Bakszt-ról (1917)
.jpg)
.jpg)
_-_1914_-_Ritratto_da_Leon_Bakst.jpg)
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- БАКСТ (Розенберг) Лев Самойлович, életrajz, képek (oroszul)
