Leszbosz
A következő cikkben a Leszbosz-et mély és részletes perspektívából vizsgáljuk meg, lefedve a témával kapcsolatos összes releváns szempontot. Történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét. Ezenkívül esettanulmányokat és konkrét példákat fogunk megvizsgálni, hogy szemléltetjük ezek fontosságát és relevanciáját napjainkban. A frissített információkkal és releváns adatokkal ez a cikk teljes és gazdagító elképzelést kíván nyújtani a Leszbosz-ről, azzal a céllal, hogy tájékoztassa és oktassa olvasóinkat erről a manapság annyira aktuális témáról.
| Leszbosz (Λέσβος) | |
 | |
| Mitilíni | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Észak-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Leszbosz |
| Székhely | Mitilíni |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 83 800 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Terület | 1633,83 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 968 m |
| Legmagasabb pont | Lepetimnosz (967 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Leszbosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 39° 10′ 54″, k. h. 26° 19′ 25″39.181667°N 26.323611°EKoordináták: é. sz. 39° 10′ 54″, k. h. 26° 19′ 25″39.181667°N 26.323611°E | |
| Leszbosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leszbosz témájú médiaállományokat. | |
Leszbosz[1] (görögül Lézvosz ) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.
Földrajza
Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz.
Éghajlat
A sziget éghajlata mérsékelt égövi forró nyarú mediterrán, Köppen besorolásában Csa mediterrán éghajlat. A nyár forró és száraz, a tél többnyire enyhe, de a térségre jellemző ritka hideghullámok és hó olykor előfordulhat. A fagyos napok száma alacsony. A csapadék átlagosan évi 750 mm. A napsütéses órák száma kimagasló.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,1 | 12,6 | 14,6 | 19,0 | 23,9 | 28,5 | 30,4 | 30,2 | 26,7 | 21,7 | 17,2 | 13,8 | 20,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,7 | 7,0 | 8,0 | 11,2 | 15,2 | 19,3 | 21,6 | 21,4 | 18,5 | 14,8 | 11,4 | 8,7 | 13,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 130 | 97 | 75 | 47 | 21 | 6 | 2 | 4 | 11 | 38 | 94 | 145 | 671 |
| Forrás: Hellenic National Meteorological Service [2] | |||||||||||||
Leírása
A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü.
Történelme
A leszboszi Rodafnidia lelőhelyen feltárt őskőkorszaki leletek az acheuli kultúrához sorolhatók, korukat 258.000 ± 48.000 évre teszik. Ebben a korban az alacsonyabb tengerszint miatt a kisázsiai szárazföldhöz csatlakozó félsziget volt.[3]
Írott forrásokban elsőként a hettiták említik, Lazpa néven. Az i. e. 13. században először Szeha, majd Vilusza birtoka. A század utolsó szakaszában Pijamaradu, a későbbi millavandai (milétoszi) király innen származott.
A középkorban a negyedik kereszthadjárat idején elfoglalták a keresztesek a szigetet, majd a Konstantinápolyi Latin Császárság része lett. 1355-ben genovai Gattilusio család megszerzett néhány görög szigetet és a központját Leszboszon építette ki. Ettől kezdve mintegy száz évig a sziget önálló állam volt, első uralkodó Ferenc segítette Nagy Lajos magyar királyt az Oszmán Birodalom és Bulgária ellen indított 1366. évi hadjáratában.
Nevezetességei
A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete az itt született Szapphó költészete, amelyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt Lészvosz, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikus közösség fő turisztikai célpontja és zarándokhelye, ahol Európában egyedülálló fesztiválokat rendeznek célzottan nők részére.[4] 2008-ban egy vita felborzolta az addig nyugodt kedélyeket, mert a helyiek ragaszkodtak ahhoz, hogy őket nevezzék az igazi leszbikusoknak. A Görög Meleg és Leszbikus Unió ellen pert indítottak, hogy megtiltsák a szervezet nevében a “leszbikus” szó használatát.[5]
Jegyzetek
- ↑ A szabatosan átírt forma Lézvosz volna, de az ÚNMH a hagyományos alakot rendeli megtartani.
- ↑ HNMS. www.hnms.gr. . (Hozzáférés: 2011. április 3.)
- ↑ Nena Galanidou, Constantin Athanassas, James Cole, Giorgos Iliopoulos, Athanasios Katerinopoulos, Andreas Magganas, John McNabb: The Acheulian Site at Rodafnidia, Lisvori, on Lesbos, Greece: 2010–2012, in: Katerina Harvati, Mirjana Roksandic (Hrsg.): Paleoanthropology of the Balkans and Anatolia, Springer, 2017, S. 119–138, hier: S. 135.
- ↑ A leszbosziak megszokták a leszbikusokat - Háttér Társaság, 2010.09.26.
- ↑ Bolcsó Dániel - Amikor a leszbosziak névbitorlásért beperelték a leszbikusokat (Index.hu, 2020.06.07.)
További információk
- Leszbosz.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Leszbosz történelme és kultúrája
- Leszbosz: görög sziget a menekültek áradatában , mandiner.hu
- Jean Ziegler: Leszbosz, Európa szégyene; ford., képvál. Piróth Attila; Théâtre le Levain–Le Monde diplomatique, Bégles–Bp., 2021
- Barna Béla: Leszbosz, az égei harmónia szigete. Túrakalauz; szerzői, Eger, 2022 (Csámborgó könyvek)
