Loggia

Ebben a cikkben a Loggia lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár szakértő a témában, akár egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, itt olyan értékes információkat talál, amelyek segítenek jobban megérteni ezt a témát. Az eredetétől a mai fejlődéséig, beleértve főbb jellemzőit és alkalmazásait, teljes áttekintést nyújtunk a Loggia-ről. Készüljön fel egy felfedező és tudású utazásra, amely minden bizonnyal új perspektívát hagy ebben a témában. Olvass tovább, és merülj el a Loggia izgalmas univerzumában!

A Perényi-loggia, Sárospatak
Háromemeletes árkádsoros loggia a városházán, Poznańban.

A loggia (olasz szó; magyaros írásmóddal: lodzsa) az építészetben hagyományosan "pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott, árkádos csarnok." vagy "Félig nyitott, árkádos csarnok vagy valamely épület falához simuló oszlopos - boltíves galéria. A hagyományos értelemben a loggia lehet önálló építmény is vagy megjelenhet egy- vagy többszintes elrendezésben épületek homlokzatán. Ennél lényegesen szűkebb a loggia ma használatos fogalma.

A loggia hagyományos fogalma

A loggia a gótikus építészetben jelent meg először, pl. a velencei építészetben, majd a reneszánsz korában Olaszországban és más országokban is egyre szélesebb körben elterjedt mind egyházi, mind világi épületeken. A magyar reneszánsz építészet máig megőrzött remeke a Perényi-loggia a sárospataki Rákóczi-várban. A dunántúli késő reneszánsz várkastélyok uralkodó formai eleme lett a loggia, amely a soproni tűztornyon és lakóházakon is megjelent.

A loggia mai fogalma

A loggia mai értelmezésben lakóépületek erkélyszerű, ám a fal síkjából nem kiugró része - leginkább a az épülethomlokzatba bemélyedő nyitott térrész neve. Magyar jogszabályi meghatározás szerint " az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér."

Források

  • Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.

Jegyzetek

  1. ↑ lásd pl. Magyar - olasz szótár. Akadémiai, 2000. 620. old.
  2. ↑ Művészeti kislexikon 344. old.
  3. ↑ Művészeti lexikon 101. old.
  4. ↑ Magyar nagylexikon 12. kötet 210 - 211. old.
  5. ↑ Magyar nagylexikon 12. kötet 211. old.
  6. ↑ OTÉK 82. pont
  7. ↑ az OTÉK-ban "loggia" írásmóddal

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot