Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lublini unió-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Lublini unió már régóta érdeklődés és vita téma, és relevanciája továbbra is számos területen nyilvánvaló. A Lublini unió körül kialakult különböző nézőpontok és megközelítések elemzésre kerülnek, valamint annak időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Lublini unió különböző kontextusokban gyakorolt hatásai is szóba kerülnek, a mindennapi élettől a globális szintig. Ez a cikk kimerítő elemzést nyújt a Lublini unió-ről és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtson erről a széles és jelentős témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával – külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.