A Lugosi Béla témája ma már széles körben ismert és megvitatott. Mióta az emberek elkezdtek beszélni a Lugosi Béla-ről, nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben a Lugosi Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül feltárjuk a Lugosi Béla körül létező különböző véleményeket és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
1882. október 20-án született a Temes megyei Lugoson, Blaskó István a lugosi népbank igazgatója és ómoraviczai Vojnich Paula negyedik gyermekeként. Apja 1894-ben bekövetkezett halála után abbahagyta iskolai tanulmányait, elköltözött otthonról és alkalmi munkákat vállalt. Eleinte Temesvárott játszott, de a színészegyesület csak 1907-ben vette fel tagjai sorába, 1909-ben Debrecenben aratott sikert a Tell Vilmos darab címszereplőjeként. 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1911-től a Magyar Színházban, a Királyi Színházban, a Palota Színházban lépett fel, majd 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Számos darabban játszott, még Jézus Krisztus szerepére is felkérték a Mária Magdolna című színpadi műben. 1917. június 25-énBudapesten feleségül vette Szmik Ilonát, egy budapesti jogász lányát. A Star-filmeknél – Olt Arisztid néven – több részben is játszott. Az első világháborúban szolgált az osztrák-magyar hadseregben.
1919-ben a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt a színész-szakszervezetben. Nyílt politikai állásfoglalása miatt emigrációba kényszerült. Felesége csak Bécsig követte, onnan hazajött, mert nem akarta elhagyni idős szüleit (Ilona szüleinek: Szmik Lajosnak és Voight Ilonának kései egyetlen gyermeke volt). A válást már Lugosi távollétében mondták ki. Egyetlen gyermeke ifj. Lugosi Béla George(wd) 1938-ban született; anyja Lilian Arch.
Előbb Bécsben és Berlinben a filmvásznon kamatoztatta színészi adottságait. Gépészként egy szállítóhajóra szegődött, és így szökött tovább az Egyesült Államokba. 1920. december 4-én érkezett New Orleansba, de úti célja New York volt. 1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Az Egyesült Államokban ezután létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol magához hasonlóan hazájukból száműzött magyar színészekkel vette körül magát. Első angol nyelvű szereplése a The Red Poppy című darabban volt. 1927-ben felkérték a „Drakula” című Broadway darab címszerepére. A produkció rendkívül sikeres volt több mint 500 előadást ért meg és még két évig turnéztak vele. Ennek köszönhetően kérte fel az Universal filmstúdió Lugosi Bélát a Drakula (1931) című film főszerepére. Ez a film hozta meg számára a sikert, ám egyben skatulyát is jelentett számára, mivel később csak horrorfilmekben szerepelt. Többek között olyan sikerekben, mint az első zombifilmként számon tartott A fehér zombiban, vagy a Frankenstein szellemében (Ghost of Frankenstein). Az 1948-as Bud Abbott Lou Costello Meet Frankenstein című film volt az utolsó A-kategóriás darab, amelyben játszott. Az ötvenes évek során megpróbált kitörni a horrorfilmek világából, és két vígjátékban is szerepelt, ám mindkét film csúfosan megbukott.
A háborús sebesülése okozta fájdalmait orvosai egyre erősebb fájdalomcsillapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám pont ezek a szerek vezettek súlyos morfinfüggőségéhez. Élete utolsó három évében a később „minden idők legrosszabb rendezőjének” kikiáltott Edward D. Wood Jr. oldalán még három, azóta kultusszá kövült B-kategóriás alkotásban szerepelt. Ezek a Glen or Glenda, a Bride of the Monster és a 9-es terv a világűrből (1959). 1956. augusztus 16-án hunyt el szívinfarktusban. A KaliforniaállambeliCulver Cityben helyezték örök nyugalomra legendássá vált Drakula-jelmezében.
Színpadi szerepei Debrecenben
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár „Debreceni Színlapok” állománya alapján:
1909 A gyújtogató (írta: Heyersman Herman) szerep: A vizsgálóbiró
1909. 1. 6. A peleskei nótárius – ifjúsági előadás – szerep: Othelló
1909. 1. 8., 11. előadás Rómeo és Julia (írta: Schakespeare) – szerep: Escalus, fejedelem Veronában
1909. 1. 15., 16., 18. előadás A szerencse fia (írta: Drégely Gábor) – szerep: Szontag Márton, tanár
1909. 1. 17. előadás Szökött katona (írta: Szigligeti Ede) – szerep: Gróf Monti, olasz
1909. 1. 22., 23., 24. előadás Tell Vilmos (írta: Schiller) – szerep: Tell Vilmos
Hartmut Zech német zenész, szobrász megalkotta a mellszobrát, ami a művész budapesti barátai 2003 nyarának egyik éjszakáján titokban elhelyeztek a budapestiVárosligetben lévő Vajdahunyad várának egyik addig üres szoborfülkéjében.
Az Odaát (eredeti címén Supernatural) c. misztikus sorozatban az egyik női szereplő több álneve közül az egyik Bela Lugosi. Nem Bella, hanem Bela formában, a vezetéknevét pedig "Lugózi"-nak ejtik.
Edward D. Wood Jr. és Lugosi Béla kapcsolatát örökíti meg az Ed Wood című életrajzi film, amelyben Lugosi Béla szerepét Martin Landau játszotta, akit kitűnő alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott a filmszakma.
Rob Zombie első zenekarát Lugosi Béla White Zombie című filmje után nevezte el.
A Bauhaus nevű gótikus rock zenekar, egyfajta tiszteletadásként a Bela Lugosi's Dead című dalukban is megörökítették a híres színészt.
2007-ben Florin Iepan, temesvári román rendező dokumentumfilmet forgatott róla „Lugosi, a bukott vámpír” (Bela Lugosi, the Fallen Vampire) címmel.
A Žagar nevű elektronikus zenét játszó magyar együttes Mr. Lugosi című számával állított emléket Lugosinak.
A magyar animációsfilm-rendező, Tóth Roland Bela címen animált néma rövidfilmmel tisztelgett Lugosi emléke előtt.
UN-DEAD címmel a Szegedi Pinceszínházban felnőtt bábjáték során elevenedett meg Lugosi alakja. Az író-rendező Kiss Ágnes volt.
Érdekességek
Az 1931-es Frankenstein filmben neki ajánlották a szörny szerepét, de ő visszautasította, így kaphatta meg a mára már szintén legendává vált Boris Karloff.
Amikor a Drakula szerepét megkapta erős magyar akcentusa volt, nem beszélt jól angolul. Később sok Drakula-filmben erre az alakításra való utalásként használják a jellegzetes köpenyt, illetve a magyar akcentust.
A 9-es terv a világűrből című film forgatása közben elhunyt, ezért szerepére a rendező, Edward D. Wood Jr. feleségének a csontkovácsa ugrott be. Mivel a szereplőnek csak a homloka hasonlított Lugosihoz, jeleneteiben mindig köpennyel takarja el az arcát.
Egy West Hollywood-i bajor stílusú kastélyszerű házáról, amelyet Johnny Depp 1995-ben vásárolt meg, sokáig azt terjesztették, hogy Lugosi háza volt korábban.
Irodalom
Nagy Balázs: Lugosi Béla: Életrajz. Máriabesnyő: Attraktor. 2022. ISBN 978 615 6173 60 7
Gyurkovics Tamás: Akcentus: Lugosi Amerikában. Budapest: Pesti Kalligram. 2022. ISBN 978-963-468-359-9
↑Lugosi Béla Szmik Ilonával kötött házassága a Budapest II. kerületi polgári házassági anyakönyv 385/1917. folyószáma alatt van bejegyezve, az anya neve itt Vojnits Paulinaként szerepel.
↑ (1894. szeptember 14.) „Meghaltak.”. Budapesti Hírlap14., 6. o. „Meghaltak. Blaskó István, a lugosi népbank igazgatója, szept. 11-én Lúgoson.”
↑„Utolsó év, amikor a gimnázium értesítőjében szerepel 3. évfolyamos: Iskolai értesítők, Lugos - Állami főgimnázium Főgimnázium, Lugos, 1895. 67. oldal”.
↑„Felvételi vizsgálatok a Színész-Egyesületben.”, Budapesti Napló, 1902. március 27., 10.. oldal „Az Országos Színész-Egyesület tanácsa előtt ma kezdődtek meg Ditrői Mór elnöklése mellett a felvé- vételi vizsgálatok. ...
Visszautasittattak: Blaskó Béla”
↑ (1907. június 12.) „Színház és zene. A szinészegyesületi vizsgákról.”. Pesti Hírlap, 9. o.
↑ (1909. február 2.) „("Tell Vilmos" Debreczenben.)”. Magyarország16, 13. o. „A debreczeni színházban már több eredeti darabot is mutattak be igen nagy sikerrel, de a legnagyobb elismerést a színház igazgatósága azzal vívta ki, hogy sem költséget, sem fáradtságot nem kimélve, bemutatta Schiller klasszikus drámáját, «Tell Vilmos»-t. Az elismerés oroszlánrésze ezen a téren a színház főrendezőjét, Ferenczy Frigyest illeti. Tell szerepében Lugosi Béla aratott nagy sikert,”
↑Az Első világháború - Veszteséglisták Hirek a sebesültekről és betegekről, 1915. február 9-i száma (277. o.) szerint: „Blasko Béla, Zugsf., IR. Nr. 43, Stab, Lúgos, 1882, krank, Kriegsspital d. Geldinstitute in Budapest.” Eszerint katonai rendfokozata Zugsf vagyis szakaszvezető (tisztes) a 43. császári és királyi gyalogezredben, más források szerint hadnagyként. Blaskó Béla, egy hadapród a kassai 9. honvéd gyalogezredből az orosz fronton vívott harcok során megsebesült, majd hazatérte után a harctéren mutatott bátorságáért kitüntették: 1915. január 2-án kapott II. osztályú ezüst vitézségi érmet. Ez azonban csak névazonosság lehet. (1915. január 9.) „Adományoztatott”. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára42, 5. o. Összetéveszthető még egy Lugosi Béla, 1898. évi ceglédi születésű népfelkelővel is, akit az 1918. május 25-i Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 71. száma (1881. o.) szerint a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki.)
↑Budapesti kir. törvényszék 2 P. 40714/1920 számú végítélete.