Lunkány (Hunyad megye)
Ma a Lunkány (Hunyad megye) a kortárs társadalomban nagyon fontos téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Lunkány (Hunyad megye) fontosabbá vált különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lunkány (Hunyad megye) jelentőségét napjainkban, valamint a következményeit és következményeit a modern világban. Elemezzük, hogy a Lunkány (Hunyad megye) milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, és hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. Ezenkívül megvizsgálunk néhány, a Lunkány (Hunyad megye) körüli legrelevánsabb perspektívát és vitát azzal a céllal, hogy átfogó és mély képet adjunk erről a jelentős témáról.
| Lunkány (Luncani) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Bosoród |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bosoród |
| Irányítószám | 337101 |
| SIRUTA-kód | 88500 |
| Népesség | |
| Népesség | 84 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 23° 07′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 23° 07′ 17″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lunkány románul: Luncani, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől északkeletre, a Fejérág felső völgyében fekvő település.
Története
Lunkány nevét 1750-ben Lunkany néven említette először oklevél. 1760–1762 között Lunkány, 1808-ban Lunká, 1861-ben Lupény, 1913-ban Lunkány néven írták.
1891-ben A Pallas nagy lexikona írta a településről: „Lunkány, kisközség Hunyad vármegye hátszegi járásában, 969 oláh lakossal, mely különösen méhtenyésztésével tünik ki. Határában a «Piatre rosia» (vöröskő) tetején ősrégi várromok. Terjedelmes barlangjából (Irma-barlang gróf Horváth Tholdy Lajosnéról) jő ki a lunkányi patak. A barlang belső területei még ismeretlenek. A patak Csiklovina nevü erdei házcsoportnál tünik fel, a kifolyástól valami 3 km.-re. A Csiklova falu résznél szép cseppkőbarlang is látható s közelében régi sáncok. Innen két nehéz muskéta került napfényre.”
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1910-ben 1201 lakosából 1152 román, 33 ruszin, 15 magyar volt. Ebből 1145 görög keleti ortodox, 48 görögkatolikus volt.
Nevezetességek
- Dák vár
- 18. századi ortodox fatemplom
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||