Márkus-Szoyer Ily
A mai világban a Márkus-Szoyer Ily olyan téma, amely minden területen érdeklődést és vitát vált ki. Legyen szó politikáról, technológiáról, tudományról vagy kultúráról, a Márkus-Szoyer Ily kulcsfontosságú elem, amely közvetlenül befolyásolja életünket, gondolkodásunkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben elmélyülünk a Márkus-Szoyer Ily lenyűgöző világában, feltárva jelentőségét, következményeit és szerepét a mai társadalom fejlődésében. Részletes elemzéssel és multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megfejtsük a Márkus-Szoyer Ily által jelentett rejtélyeket és kihívásokat, ezáltal új ajtókat nyitunk meg a tudás előtt, és mély reflexiót indítunk el annak jelentéséről és a modern világra gyakorolt hatásáról.
| Márkus-Szoyer Ily | |
| Született | 1915. augusztus 13. Budapest |
| Elhunyt | 1945. január 12. (29 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tibor Szobotka (1942 – 1945. január 12.) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Szülei | Szoyer Ilonka Márkus Dezső |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Márkus-Szoyer Ily, Márkus Ilike (Budapest, 1915. augusztus 13. – Budapest, Terézváros, 1945. január 8.) gyermekszínész, énekesnő (szoprán).
Életútja
Márkus Dezső (1869–1948) karnagy és Szoyer Ilona (1879–1956) opera-énekesnő leánya. Ők voltak zenetanárai is. Nyolcévesen szerepelt először a Renaissance Színházban. A következő évtől már külföldön is több helyen fellépett. 1925. november 26-án a Pelléas és Mélisande magyarországi bemutatóján Ynioldot énekelte az Operaházban. Első nagy szerepe Blonde volt a Szöktetés a szerájból c. darabban a Városi Színházban, 1930. november 6-án, apjának, Márkus Dezsőnek a színház főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán.
Az 1930-as évek elején elhagyta a művészi pályát, 1942-ben feleségül ment Szobotka Tibor íróhoz. Néhány nappal gyermekük csecsemőhalála után, Budapest ostroma alatt hunyt el.
Szobotka második felesége, Szabó Magda több írásában megemlékezik róla. Ő volt az egyik előképe a Für Elise Cilijének. A Megmaradt Szobotkánakban így ír róla:
„A kislány olyan muzikalitással született, mint egy madár, és két szakember nevelte gyermekművésszé. Akik ismerték, azt mondták nekem, ugyanazzal a szelíd méltósággal viselte gyerekkorában nem könnyű rangját, ami egész életében jellemezte, nem lett sem önhitt, se felnőttes, tudomásul vette, neki háromszor nehezebb az élete, mint más, hasonló korúaknak, zenét kell tanulnia, mindent, ami a muzsikára vonatkozik, zongorázni, énekelni, szerepet alakítani, folyton próbálni, gyakorolni, hiszen valaha operaszínpadon telik el majd az élete, el kell végeznie a gimnáziumot is, és megtanulni mindazt mindemellé, amire később szüksége lesz, nyelveket a külföldi fellépések miatt. Gyerekkora anomál, mint ahogy az otthona is, az énekesnő és a karmester lakásában kották, elméleti és gyakorlati oktatás, skálák és áriák között futnak az órák, amikor éppen nem utazni vagy próbálni vagy szerepelni kell.”
Jegyzetek
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 18/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
Források
- Maczák Ibolya: Egymás hiányai. Szabó Magda Für Elise című regényének néhány aspektusáról = Bárka 2017. 6. szám
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 318. o.
