Müezzin

A mai világban a Müezzin továbbra is a bolygó különböző részein élő sok ember számára nagyon fontos és érdekes téma. A Müezzin körüli viták egyre fontosabbá váltak különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat. Ez a cikk a Müezzin legrelevánsabb aspektusaiba kíván elmélyülni, elemezve hatását, időbeli alakulását, valamint a jelenkori társadalomban való jelenlétéből fakadó lehetséges jövőbeli következményeket.

Bilál ibn Ribáh, az első müezzin, akit Mohamed próféta bízott meg az imára hívással

A müezzin az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget (adzán) elénekli a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri – hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti – imádság (szalát) előtt. Az eredeti arab muaddzin (مؤذن – mu’aḏḏin) kifejezés török közvetítéssel került a magyar nyelvbe.

Míg a zsidók sófárt, a keresztények pedig harangot, a muszlimok énekhangot használnak az imára híváshoz. A müezzint erényes természete alapján választják ki erre a feladatra. A kis mecsetekben az ajtóban vagy a fal mellett állva, a nagyokban a minaretről énekli el szövegét. Sorban elfordul mind a négy égtáj felé: keletre, nyugatra, északra, délre. Minden irányba ezt kiáltja: „Allah a legnagyobb. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek imádkozni! Gyertek az üdvösségre! Allah a legnagyobb. Nincs más isten, csak Allah.” A síitáknál a müezzin a „Gyertek az üdvösségre!” szavak után hozzáteszi: „Gyertek a legjobb munkára!

Jegyzetek

Források

Commons:Category:Muezzins
A Wikimédia Commons tartalmaz Müezzin témájú médiaállományokat.