Ebben a cikkben a Mainzi Választófejedelemség témával foglalkozunk, amely mára nagyon aktuálissá vált. A Mainzi Választófejedelemség világszerte felkeltette az emberek figyelmét a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. A Mainzi Választófejedelemség megjelenése óta kiterjedt vitákat váltott ki, és sok ellentmondó véleményt váltott ki. Ebben a szövegben a Mainzi Választófejedelemség különböző nézőpontjait, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását elemzik. A jelenség kezelésének lehetséges megoldásait vagy alternatíváit is megvizsgáljuk, hogy átfogó és gazdagító képet kapjunk a Mainzi Választófejedelemség-ről.
Mainzi Választófejedelemség | |||
A Német-római Birodalom állama, választófejedelemség | |||
Erzstift und Kurfürstentum Mainz 780 – 1803 | |||
| |||
Fővárosa | Mainz | ||
Államvallás | katolicizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Mainzi érsek | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainzi Választófejedelemség témájú médiaállományokat. |
A Mainzi Választófejedelemség (németül: Erzstift und Kurfürstentum Mainz, röviden Kurmainz) egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Mainzi érsek állt, aki egyúttal az Németórszág főkancellárja címet is viselte, ezzel a birodalom leghatalmasabb egyházi méltósága volt. Mainz, Aschaffenburg, Eltville, Höchst (ma Frankfurt városrésze) és Erfurt fővárosok voltak.
Fontos megjegyezni, hogy a Mainzi főegyházmegye a választófejedelemségnél jóval nagyobb területtel rendelkezett.
1512-től a Rajna-vidéki körzethez tartozott.