A Mecsekjánosi világában végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a gondos feltárást és elemzést. A Mecsekjánosi eredetétől napjaink relevanciájáig lenyűgöző és vita tárgya volt. Ebben a cikkben egy utazásra indul a Mecsekjánosi különböző aspektusain keresztül, a szociokulturális vonatkozásaitól a mindennapi életre gyakorolt hatásáig. Reflexió és mély elemzés révén felfedezheti a Mecsekjánosi összetettségét és fontosságát a modern világban. Készüljön fel, hogy kitágítsa látókörét, és merüljön el a tudás és felfedezés univerzumában!
Mecsekjánosi | |
Kilátás Mecsekjánosira a kálváriától | |
Közigazgatás | |
Település | |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 11′ 57″, k. h. 18° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 57″, k. h. 18° 11′ 40″ |
Mecsekjánosi (németül: Janoschi) egykori önálló község, 1954 óta Komló város része. A szénbányászat elindítását Jánosi Engel Adolfnak köszönheti. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepeltetve.
Komlótól nyugat-északnyugati irányban fekszik, az egykori településközpont a városközponttól mintegy 3-3,5 kilométerre helyezkedik el, de mára a két település lényegében összenőtt. Házai között kelet-nyugati irányban a 6542-es út húzódik végig, északnyugati határszélén a 6546-os út indul Vásárosdombó irányába.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 47-es számú Dombóvár–Komló-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Mecsekjánosi megállóhely.
1332-ben említik először. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a településen.