Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Vásárosdombó milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Vásárosdombó megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki relevanciájáról és következményeiről. Az évek során a Vásárosdombó alapvető szerepre tett szert különböző területeken, befolyásolva a kultúrát, a gazdaságot, a politikát és az emberek életét. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Vásárosdombó különböző aspektusait és mai hatását, valamint a jelenséggel kapcsolatban elképzelt jövőbeli előrejelzéseket.
Vásárosdombó | |
kálvária | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Szabó László (független) |
Irányítószám | 7362 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1010 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 91,91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,74 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 21″, k. h. 18° 07′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 21″, k. h. 18° 07′ 53″ | |
Vásárosdombó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosdombó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vásárosdombó (horvátul: Dubovac) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
A vármegye északi szélén, a Baranya-csatorna mellett helyezkedik el; a település nagyobb része a csatorna bal oldalán fekszik, egy kisebb, Ódombó nevű része a jobb oldalon terül el. Külterületi településrésze Melegoldal, mely a központtól mintegy 2 kilométerre fekszik északkeleti irányban. A 2011-es adatok szerint Melegoldal lakatlan, 12 nem lakott üdülő alkotja. Melegoldalra egy földút vezet Vásárosdombóról.
A település a Dombóvár-Sásd közti 611-es főút mentén fekszik, ezen érhető el a 61-es és 66-os főutak felől is. Elérhető a község Komló irányából is, a 6546-os úton, amely a központban csatlakozik bele a 611-es főútba, mintegy 16 kilométer megtétele után. A környező kisebb települések közül Vásárosdombó déli széle felől érhető el Tarrós, a 65 178-as számú mellékúton.
Ugyancsak áthalad a településen a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Dombóvár–Komló-vasútvonal közös szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt, Vásárosdombó vasútállomás, a település keleti szélén, a vasút és a 6546-os út keresztezésének északi oldalán.
Az Árpád-korban már lakott települést 1313-ban említették először az oklevelek, mely ekkor János mester birtoka volt, aki Tolna és Somogy vármegye főispánja is volt.
A 15. században a Dombói (Dombay) család. Dombay Miklós birtoka, és vásártartási joggal is rendelkező mezőváros volt.
A török időkben végzett népszámlálás 1554-es adatai szerint csak 10 ház állt a településen.
A település csak a két világháború közötti időkben kezdett fejlődésnek indulni.
Vásárosdombó a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 834 lakosa volt, ebből 825 magyar, 6 német, melyből 823 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A 2001-es népszámláláskor 1151 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 1159-en éltek a településen.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1120 | 1107 | 1123 | 1048 | 995 | 1021 | 1010 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,6%, református 2,8%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,4% (10% nem nyilatkozott).