A mai világban a Merlene Ottey olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az idő múlásával a Merlene Ottey egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Merlene Ottey tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Merlene Ottey-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt hatásairól.
Merlene Ottey | |
Született | 1960. május 10. (63 éves) Hanover Parish |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | jamaikai |
Élettársa | Stefano Tilli |
Foglalkozása |
|
Iskolái | University of Nebraska–Lincoln |
Kitüntetései |
|
Magassága | 173 cm |
Testtömege | 59 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Merlene Ottey témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Merlene Joyce Ottey (Jamaica, Pondside, 1960. május 10. –) jamaicai, majd szlovén színekben sportoló atléta.
Nyolc érmet nyert az olimpiákon, háromszoros világbajnok, 14 világbajnoki érme van. Minden idők egyik legnagyobb atlétája, aki 44 éves korában még részt vett az athéni olimpián, és elődöntős lett száz méteren. 2008-ban mindössze két századmásodperc hiányzott neki, hogy teljesítse a szintidőt a pekingi olimpián, de így nyolcadik olimpiáján már nem indult el, viszont részt vett 2010-ben a barcelonai Európa-bajnokságon.
Hétgyermekes családba született negyedik gyerekként. Az atlétika felé édesanyja irányította. Iskoláiban a legjobb futók egyike volt. Az 1976-os montreali olimpia láttán határozta el, hogy el kell jutnia következő olimpiára.
1979-ben a nebraskai egyetemre került, és elvégezte a bölcsészkart. Ebben az évben bronzérmet nyert a pánamerikai játékokon kétszáz méteren. Az 1980-as moszkvai olimpián, majd Los Angelesben (1984), és Barcelonában (1992) is harmadik lett. Atlantában ötezred másodperc hátránnyal második lett Gail Devers mögött.
1999-ben doppingbotrányba keveredett, a Sydney-i Olimpia előtt anabolikus doppinggal vádolták meg, de végül fölmentették. Viszont nem került be hazája válogatottjába. Szlovén állampolgárságot kérve ezután Ljubljanában telepedett le.
Összesen hét olimpián vett részt, háromszor szerzett ezüst-, hatszor pedig bronzérmet. Kétszer végzett a 4., egyszer-egyszer az 5., a 6. és a 8. helyen: így az olimpiák történetének pontszámait tekintve legsikeresebb sportolója.
1987 szeptembere és 1991 augusztusa között 57 versenyt nyert meg száz méteren, 200-on egymás után 36-szor volt veretlen.
A 2012-es atlétikai Európa-bajnokságon, 52 éves korában a 4x100-as szlovén csapat stabil tagja volt.
Jamaicában 2,4 méter magas bronzszobrot állítottak neki.
Legnagyobb sikerei: