Merseburgi Thietmar
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Merseburgi Thietmar milyen jelentős hatást gyakorolt a modern társadalom különböző aspektusaira. A kulturális területen gyakorolt hatásától a tudományos téren való jelentőségéig a Merseburgi Thietmar kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében. Az évtizedek során a Merseburgi Thietmar tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket ébresztett, és fontos változásokat idézett elő abban, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ez a cikk a különböző nézőpontok és releváns események részletes elemzésén keresztül kíván megvilágítani a Merseburgi Thietmar jelentőségét és a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásait.
| Merseburgi Thietmar | |
 | |
| Thietmar, Karolin Donst domborműve | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 975. július 25. |
| Elhunyt | 1018. december 1. (43 évesen) Merseburg |
| Sírhely | Merseburgi katedrális |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | német |
| Szülei | Kunigunde von Stade Siegfried I von Walbeck |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | egyháztörténet, világtörténet |
| Jelentős munkái | Chronicon (Krónika) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Merseburgi Thietmar témájú médiaállományokat. | |
Merseburgi Thietmar (975. július 25. – 1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.
Élete
Thietmar a szász Walbeck grófok családjába született, akik rokonságban álltak I. Ottó német császárral, valamint Babenbergekkel. Neveltetésében fontos szerepet játszott nagynénje, valamint a merseburgi (Szász-Anhalt tartomány) kolostor iskolája (ebben az iskolában tanult rokona, a szintén krónikaíró Querfurti Brúnó). A merseburgi kolostorban lett apát, majd ezzel egyidőben a család walbecki monostorának lesz a prépostja. 1004-ben szentelik pappá, majd 1009-ben a magdeburgi érsek közbenjárására kinevezték a Merseburgi egyházmegye élére. II. Henrikkel jó kapcsolatot ápolt, és gyakran feltűnt a császár országjáró kíséretében is.
Történeti munkája
A Chronicon vagy Krónika a merseburgi püspökség történetét kívánta megörökíteni nyolc könyvben, de fokozatosan válik műve világtörténetté. I. (Madarász) Henrik halálától követi az eseményeket saját koráig (II. Henrik). Pozitívan csak I. Ottóról és II. Henrikről írt. Thietmar forrása a korábban történtekre elsősorban Corveyi Widukind volt, de számos szentéletrajzot és évkönyvet is felhasznált. A saját korára vonatkozó információkat különféle helyekről (főleg a birodalmi elit tagjaitól) gyűjtötte össze. Műve szász szellemiséggel van átitatva, és néhol igencsak szubjektív, emellett püspökségének helyzetéből adódóan nagyon érdeklődött a környező államok (elsősorban Lengyelország) történései iránt, de hazánk eseményeiről is bőven írt (pl.: Géza fejedelemről, I. István megkoronázásáról), így fontos forrása a magyar történelemnek.
Jegyzetek
Források
- Az államalapítás korának írott forrásai, szerk.: Kristó Gyula, Szeged, 1999
További információk
- Krónikások, krónikák I-II. Szerk. Mezey László, Gondolat, Bp. 1960
