Ebben a cikkben a Mezőterem kérdésével foglalkozunk átfogó és részletes szemszögből. A Mezőterem ma nagyon fontos és érdekes téma, mivel közvetlenül befolyásolja az emberek életét és a társadalom különböző aspektusait. Ebben a szövegben a Mezőterem-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat elemezzük, annak eredetétől és történetétől a mai hatásig. Ezen túlmenően a Mezőterem-ről különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk feltárni, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Mezőterem (Tiream) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Mezőterem |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447325 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 139116 |
Népesség | |
Népesség | 1495 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1142 |
Népsűrűség | 27,18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 123 m |
Terület | 55,00 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 36′ 54″, k. h. 22° 28′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 54″, k. h. 22° 28′ 19″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mezőterem románul Tiream, németül: Wiesenfeld, Terem, falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. A 2011-es részleges népszámlálási adatok alapján 2144 lakosából 1342 fő magyar, 711 fő román és 43 fő német anyanyelvű.
Nagykárolytól kb. 8 km-re délre fekvő település.
A települést 1357-ben említik először, Banknetereme néven, 1383-ban Posanetherme, 1431-ben Therem, 1449-ben Gernez al. Therem alakban írták. A 14. és a 15. században a Kaplon nemzetségből való Vetési, Bagosy, Csomaközy és Károlyi családoké volt.
A 14. században a Vetési családé. 1572-ben Vetési János, Márton, Péter és László az egész helységre új adományt kaptak. Utódaik ettől kezdve a mezőteremi előnevet használták. 1601-ben Mezőszentmiklósi János is részt kapott benne. 1697-ben pedig köpösdi Tolvaj Gábor, Károlyi István és Károlyi Sándor az egészet megkapták. Ettől kezdve Károlyi-birtok volt a legnagyobb része.
A község hajdan tiszta magyar volt, de Károlyi Sándor a szomszéd községekből római katolikus svábokat telepített ide, akik a református templomot 1777-ben elfoglalták, az új templomot pedig 1859-ben építették, és a Szent kereszt felmagasztalására szentelték fel.
1945-ben a településről lakosainak jelentős részét, 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.
Karos helység is Mezőterem határában feküdt. 1456-ban említik először nevét egy határjáró oklevélben. 1486-ban a Márki család birtoka volt, azonban az oklevelekben neve többet nem szerepel. Mellette feküdt Gernyes község is, mellyel egy 1449-es okirat egynek mondja.