Ebben a cikkben elmélyülünk a 1456 izgalmas világában, feltárva annak különböző oldalait és jellemzőit, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét a mai társadalomban. Az eredetétől a mai relevanciáig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a hatását a különböző területeken, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Történelmén, fejlődésén és lehetséges jövőbeli perspektíváin keresztüli utazás során felfedezzük mindazt, amit a 1456 kínál, és azt, hogy milyen jelentőséggel bír a mai világban.
június 29. – III. Kallixtusz pápa kihirdeti „Imabulláját”, amelyben elrendeli, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel „jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”.
július 3. – A II. Mehmed oszmán szultán vezette török hadak Nándorfehérvár alá érnek, és másnap – a város körülzárásával – megkezdik a város ostromát.
július 14. – Hunyadi János a Szalánkeménnél állomásozó flottával megtámadja és legyőzi a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhadat, majd a nándorfehérvári naszádok támogatásával áttöri a város alatt kiépített török hajóláncot, s erősítést juttat az ostromlott várba.
július 21. – II. Mehmed elrendeli a nándorfehérvári vár elleni – utolsó – rohamot. (A törökök be is jutottak a városba és fosztogatni kezdtek, Hunyadi ellentámadása azonban szétverte őket és kiűzte a városból.Dugovics Titusz hősi halála.)
augusztus 11. – A kitört pestisjárványban maga Hunyadi is meghal. (Halála után kiújulnak a ligaharcok, a Hunyadiak hívei fegyveresen érkeznek a futaki országgyűlésre.)
↑ abcdeKubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 13. p.
↑ abcLupescu, Radu: A Hunyadiak. Hunyadi László. In.: Rubicon. XXVII. évf., 293. (2016/4.) sz., 18. oldal, ISSN 0865-6347