Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mistaken Point-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Mistaken Point évek óta érdeklődés és vita téma, és hatása életünk több területére is kiterjedt. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos szféráról, a Mistaken Point mély nyomot hagyott társadalmunkban. Ebben a cikkben megpróbáljuk jobban megérteni, mi az a Mistaken Point, és hogyan fejlődött az idők során, valamint elemezzük szerepét a mai világban.
Ez a terület a Világörökség része |
Mistaken Point | |
Ország | Kanada |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 37′ 32″, ny. h. 53° 09′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 32″, ny. h. 53° 09′ 41″ | |
A Mistaken Point egy kis földnyelv Kanadában az Újfundlandhoz tartozó Avalon-félszigeten.
A földnyelv, mely magyarul ’eltévesztett pont’-ot jelent, onnan kapta nevét, hogy ködös időben a hajósok gyakran összetévesztették a Race-fokkal. Azon tengerészek, akik ebbe a tévedésbe esnek, északra fordulnak, abban a tudatban, hogy elérték a Race-fokot és veszélyes sziklákra futnak.
A földnyelv ad otthont a Mistaken Point Ecological Reserve ökológiai rezervátumnak, ahol a prekambriumi fosszíliák eddig ismert legszerteágazóbb és legjobban megőrzött gyűjteményét találták. A lelőhelyet S.B. Mistra tárta fel először 1967-ben.
A lelőhely gyorsan elismertségre tett szert az 1980-as évek közepén, mint az Észak-Amerikában található legősibb Metazoa-fosszíliák és a világ legősibb mélytengeri fosszíliáinak a lelőhelye. A part egy 5 kilométeres szakaszát 1987-ben ökológiai rezervátumnak nyilvánították. Kutatások megállapították, hogy a Mistaken Point-i bióta a világon ismert legrégebbi edicariumi fosszíliákat képviseli, melyek valójában a legősibb, legnagyobb és felépítésükben legösszetettebb organizmusok a Föld történetében. Az ökológia rezervátum miatt 2004-ben felkerült a helyszín az UNESCO világörökség javaslati listájára.