Moldva (régió)
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Moldva (régió)-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Moldva (régió) olyan téma, amely az elmúlt években számos szakértő és tudós figyelmét felkeltette, heves vitákat váltott ki, és számos elemzést és vizsgálatot adott. A Moldva (régió) hosszú ideje vita tárgya volt különböző területeken, és a politikától a gazdaságig mindenre hatással volt, beleértve a kultúrát és a technológiát is. A következő bekezdésekben a Moldva (régió) különböző aspektusaival, időbeli alakulásával és a mai lehetséges következményekkel foglalkozunk.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Moldva | |
 | |
| Románia térképe a Moldvai tájegységgel (sárga) | |
| Elhelyezkedés |  Románia |
| Népesség | |
| Népesség | 4 178 694 fő (2011) |
| Népsűrűség | 91 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46173 km² |
| Folyóvizek | Prut, Szeret |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moldva témájú médiaállományokat. | |
Nyugat-Moldva (románul: Moldova), más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában. Keleti része ma a független Moldovai Köztársaság területét képezi. A Havasalfölddel való 1859-es csatlakozásáig a Moldvai Fejedelemség magában foglalta Besszarábiát (a Budzsákkal) és Bukovinát is.
Maga a régió nyolc megyéből áll. Ezek Románia területének több mint 18%-át fedik le. Moldva nagy része (a nyolc megyéből hat) a Északkelet-romániai fejlesztési régió része, míg a két déli megye a Délkelet-romániai fejlesztési régióban található.
Közigazgatás
A régió területe 46 173 km², és nyolc megyét (románul: judeţ) tesz ki Románia keleti és északkeleti részén. A nyolc megye:
- Bákó megye
- Botoșani megye
- Galați megye
- Iași megye
- Neamț megye
- Suceava megye
- Vaslui megye
- Vrancea megye
Suceava megye Bukovina déli részéhez is tartozik.
Népessége
A 2011-es román népszámlálás adatai szerint a régió teljes népessége 4 178 694 lakos, ami Románia népességének 20,7%-a. Az etnikai összetétel a következőképpen oszlik meg: románok (98%), cigányok (1,3%), egyéb (0,7%).
A legnépesebb városok a 2011-es népszámlálás szerint:
- Jászvásár - 290 422 fő
- Galați - 249 432 fő
- Bákó - 144 307 fő
- Botosán - 106 847 fő
- Szucsáva - 92 121 fő
- Karácsonkő - 85 055 fő
- Foksány - 79 315 fő
- Barlád - 55 837 fő
- Vászló - 55 407 fő
- Románvásár - 50 713 fő
Történelme
A szomszédos Moldova, a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenné válás után is kitartott még évtizedekig a moldáv-román elkülönítés politikája mellett.[1] A román fúziós törekvések ellensúlyozására olykor-olykor még felvetődött Moldova igénye a romániai Moldva régióra is, amit Nyugat-Moldová-nak neveztek a moldáv politikusok.[2] Vladimir Voronin egykori moldáv elnök is olyan kijelentésekkel 2001 és 2009 közötti hivatali ideje alatt, hogy Romániában 10 millió moldáv nemzetiségű él, utalva ezzel a moldvai régió románjaira.[3]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Western Moldavia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Charles King (2000): The Moldovans. Romania, Russia, and the Politics of Culture. Hoover Press. 157. o.
- ↑ Iliescu respinge ideea 'Moldovei Mari', lansată de Chișinău. Cuvântul Nou. No. 3880. 2004.01.12. 3. o.
- ↑ Băluțoiu, Valentin (2015): Amenințări la adresa integrității teritoriale a statului român în perioada actuală. Collegium Mediense, Comunicări Științifice (XIV ed.). V: 143.
