Moritz von Schwind
A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Moritz von Schwind lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Moritz von Schwind-et minden korosztály és szakma számára érdekes témává teszik. Ezeken az oldalakon végig fogjuk fedezni a Moritz von Schwind jelentőségét a modern társadalomban, és azt, hogy milyen jelentőséggel bír a különböző területeken. Akár szakértő a területen, akár most fedezi fel először a Moritz von Schwind-et, ez a cikk teljes és naprakész áttekintést nyújt erről az izgalmas témáról.
| Moritz von Schwind | |
 | |
| Moritz von Schwind 1860 körül | |
| Született | Moritz Ludwig von Schwind 1804. január 21. Bécs |
| Elhunyt | 1871. február 8. (67 évesen) Pöcking |
| Állampolgársága | osztrák |
| Házastársa | Louise von Schwind |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1858) |
| Sírhelye | Alter Südfriedhof (Gräberfeld 16 – Reihe 9 – Platz 43/44) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moritz von Schwind témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Moritz Ludwig von Schwind (Bécs, 1804. január 21. – München, 1871. február 8.) osztrák festő.
Élete
Ludwig Ferdinand Schnorr von Carolsfeldnél és a bécsi akadémián tanult. 1828-ban Münchenbe ment, ott egy ideig a helyi akadémiát látogatta, majd a királyné könyvtárát Tieck műveiből vett jelenetekkel díszítette. 1832-ben rövid ideig Rómában tartózkodott. 1838-ban fejezte be a Kurt lovag háztűznéző útját ábrázoló naiv egyszerűségű, költői képét (karlsruhei műcsarnok). A következő években festette a karlsruhei régiségtár fal- és mennyezetképeit, a műcsarnok lépcsőházának festményeit stb. 1844-től 1847-ig Frankfurtban tartózkodott és ez időben keletkezett nehány leghíresebb képe: a Nászutazás (München, Schack-féle képtár); A falkensteini lovaglás (lipcsei városi muzeum); A zenészek vagy a rózsa (berlini nemzeti képtár) stb. 1847-ben a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. Ekkor készült illusztrációi véglegesítették a képet, ahogy ma ismerjük a télapót (hosszú, fehér szakáll, piros ruha, csuklyás, köpenyes, testes alak). A Wartburg helyreállítása után Schwind magyarországi Árpád-házi Szent Erzsébet életéből vett freskóképeket festett benne. Témáit festőként elsősorban mondákból, mesékből és a népköltészetből vette. Freskóképeinél még nagyobb népszerűségre tett szert német népmeséket elbeszélő pompás akvarell képsorozataival: A csipkerózsika (1854); A hét holló (1858, weimari múzeum) és A szép Meluzina története (1870, bécsi múzeum). Egyéb művei: a reichenhalli plébániatemplom freskóképei; német operák alakjait ábrázoló freskóképei a bécsi új operaházban stb.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b Moritz von Schwind (holland nyelven)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Швинд Мориц фон, 2015. szeptember 28.
- ↑ Schwind, Moriz Ritter von (BLKÖ)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
Források
- Bokor József (szerk.). Schwind, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Marczis Judit: Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában
További információk
- Vayerné Zibolen Ágnes: Moritz von Schwind; Corvina, Budapest, 1984 (A művészet kiskönyvtára)
