Murányi Gyula
Ebben a cikkben a történelemben kitörölhetetlen nyomot hagyó Murányi Gyula lenyűgöző életét tárjuk fel. Eredményeivel és közreműködésével Murányi Gyula bebizonyította, hogy igazi úttörő a szakterületén, egész generációkat inspirált bátorságával és elszántságával. A szerény kezdetektől a hírnévvé válásig Murányi Gyula leküzdhetetlennek tűnő akadályokat győzött le a siker érdekében. Örökké tartó örökséggel a Murányi Gyula továbbra is ikonikus figura marad, aki továbbra is olyan hatással van életünkre, ahogyan azt talán nem is gondoltuk. Csatlakozz hozzánk ezen az időutazáson, miközben felfedezzük a Murányi Gyula életét és örökségét.
| Murányi Gyula | |
 | |
| Született | Pick Gyula 1881. március 26. Budapest |
| Elhunyt | 1920. február 21. (38 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Murányi Ármin |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | vesetuberkolózis |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4-15-2) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murányi Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murányi Gyula, születési nevén Pick Gyula (Budapest, 1881. március 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1920. február 21.) szobrász- és éremművész.
Élete
Murányi Ármin és Sorer Szidónia fia. Az Iparművészeti Iskolában, majd Párizsban és Bécsben tanult. Főleg plakettekkel szerepelt kezdetben és ezen a téren a legismertebb és legtermékenyebb művészek közé tartozott. Szobrai között a legismertebb a Nógrád vármegye által rendelt Kupaktanács szoborcsoport. Korábbi szobraiban a természethű másolójaként jelentkezett (Ülő öregasszony, Imádkozó zsidó) Érmeinek és plakettjeinek acélverőtűit a Numizmatikai Társaságnak hagyta, hogy a segítségükkel vert érmek és plakettek jövedelméből fiatal éremszobrászokat támogassanak. Haláláról beszámolt a Budapesti Hírlap. A Rákoskeresztúri izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10858.htm, Murányi Gyula, 2017. október 9.
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1881. évi 56573. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 17. oldal 27. sor.
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 462/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 494/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ a b Gyászrovat. Budapesti Hírlap, XL. évf. 46. sz. (1920) 7. o.
- ↑ Murányi Gyula. Magyar Életrajzi Index. Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 28.
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 623. o. Online elérés
- Murányi Ármin gyászjelentése (Hozzáférés ideje: 2019. november 29.)
További információk
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
- Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
