Német Szövetség

Német Szövetség Deutscher Bund
Konföderáció
1815 – 1866
Német Szövetség címere Német Szövetség zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Frankfurt am Main
Terület	630 100 km²
Népesség	29 168 500 fő (1815) fő
Hivatalos nyelvek	német
Kormányzat
Államforma	Konföderáció
Elődállam Utódállam ←   → ←   → ←   →  →  →  →  →  →
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetség Deutscher Bund témájú médiaállományokat.

A Német Szövetség (németül: Deutscher Bund), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 41) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is osztrák és cseh tartományai után, tagja volt Luxemburg is, vele együtt a mai Belgium déli Luxembourg tartománya 1839-ig, Németalföld bizonyos keleti területei (Limburg) és a Dániával perszonálunióban álló Holstein. A Porosz Királyság tartományai között Nyugat-Poroszország, Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben 630 100 km²-re, a lakosság számát pedig 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti nemzetgyűlés vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A Német Szövetség 1850-ben alakult újjá, miután az Osztrák Császárság hadseregének mozgósításával és háborús fenyegetéssel az olmützi punktációban (Olmützer Punktation) rákényszerítette a Porosz Királyságot, hogy az formálisan is elismerje Ausztria vezető szerepét (Präsidialmacht) a szövetségen belül. A Német Szövetség működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Északnémet Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.

Nagyítás

A Német Szövetség uralkodóinak frankfurti találkozója 1863-ban. Balról jobbra középen, világos egyenruhában II. Miksa bajor király és I. Ferenc József osztrák császár, jobbra mellette V. György hannoveri király.
Jobbról a második III. Lajos hesseni és rajnai nagyherceg, a harmadik II. Péter oldenburgi nagyherceg, az ötödik I. Frigyes badeni nagyherceg, a hetedik I. Vilmos württembergi király.
Balról az első II. Ernő szász–coburg–gothai herceg, a hetedik Károly Sándor szász–weimar–eisenachi nagyherceg, majd I. János, Szászország királya

• Osztrák Császárság – a Magyar Királyság (Erdéllyel és Horvátországgal együtt), a Lombard–Velencei Királyság, Bukovina, Dalmácia és Galícia kivételével
• Porosz Királyság – Kelet-Poroszország és Posen kivételével
• Bajor Királyság
• Szász Királyság
• Hannoveri Királyság
• Württembergi Királyság
• Badeni Nagyhercegség
• Hesseni Nagyhercegség
• Luxemburgi Nagyhercegség
• Mecklenburg–Schwerini Nagyhercegség
• Mecklenburg–Strelitzi Nagyhercegség
• Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség
• Oldenburgi Nagyhercegség
• Hesseni Választófejedelemség
• Holsteini Hercegség
• Nassaui Hercegség
• Braunschweigi Hercegség
• Szász–Lauenburgi Hercegség
• Szász–Hildburghauseni Hercegség (1826-ig)^{[m 1]}
• Szász–Altenburgi Hercegség (1826-tól)^{[m 2]}
• Szász–Coburg–Saalfeld Hercegség (1825-ig)^{[m 3]}
• Szász–Gotha–Altenburgi Hercegség (1826-ig)^{[m 4]}
• Szász–Coburg–Gotha Hercegség (1826-tól)^{[m 5]}
• Szász–Meiningeni Hercegség
• Anhalt–Kötheni Hercegség (1847-ig)^{[m 6]}
• Anhalt–Bernburgi Hercegség (1863-ig)^{[m 7]}
• Anhalt–Dessaui Hercegség (1863-ig)^{[m 8]}
• Anhalti Hercegség (1863-tól)^{[m 9]}
• Hohenzollern–Sigmaringeni Fejedelemség
• Hohenzollern–Hechingeni Fejedelemség
• Liechtensteini Fejedelemség
• Lippei Fejedelemség
• Schaumburg–Lippei Fejedelemség
• Schwarzburg–Sondershauseni Fejedelemség
• Schwarzburg–Rudolstadti Fejedelemség
• Reussi Fejedelemség (idősebb vonal)
• Reussi Fejedelemség (ifjabb vonal)
• Waldeck–Pyrmonti Fejedelemség
• Limburgi Hercegség (1839-től)^{[m 10]}
• Hessen–Homburgi Tartománygrófság
• Bréma Szabad Hanza-város
• Hamburg Szabad és Hanza-város
• Lübeck Szabad és Hanza-város
• Frankfurt Szabad Város

1. ↑ A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta.
2. ↑ Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta.
3. ↑ Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta.
4. ↑ Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel.
5. ↑ Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre.
6. ↑ Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget.
7. ↑ Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot.
8. ↑ 1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Bernburggal egyesül.
9. ↑ 1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre.
10. ↑ 1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta.

• A Pallas nagy lexikona
• Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0, 367–369. o.
• Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, ISBN 963-389-305-4, 286–290. o.
• Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.

• Németország egyesítése
• Német királyok listája.

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!