Németh Angéla (atléta)

Ebben a cikkben a Németh Angéla (atléta) lenyűgöző világát fedezzük fel. A Németh Angéla (atléta) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig döntő szerepet játszott az emberek életében. A történelem során a Németh Angéla (atléta) vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és az akadémikusok, a rajongók és a kíváncsiak érdeklődésének témája lett. Megismerjük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Németh Angéla (atléta)-et olyan releváns és izgalmas témává teszik, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását és időbeli alakulását. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Németh Angéla (atléta) világában, és fedezze fel mindazt, amit ez az izgalmas téma kínál.

Németh Angéla
1968-ban
1968-ban
Született1946. február 18.
Budapest
Elhunyt2014. augusztus 5. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRánky Mátyás
Foglalkozása
  • gerelyhajító
  • kosárlabdázó
KitüntetéseiBudapest díszpolgára (2012)

Magassága176 cm
Testtömege75 kg
Atlétapályafutása
Versenyszámgerelyhajítás
KlubBp. Vörös Meteor (1961–1965)
TFSE (1965–1968)
BEAC (1968–1972)
EdzőKoltai Jenő
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Angéla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
gerelyhajítás
Európa-bajnokság
arany
1969, Athén
gerelyhajítás
Magyar bajnokság
bronz
1965
gerelyhajítás
ezüst
1967
gerelyhajítás
arany
1968
gerelyhajítás
arany
1969
gerelyhajítás
arany
1971
gerelyhajítás

Németh Angéla, Ránky Mátyásné (Budapest, 1946. február 18.Budapest, 2014. augusztus 5.) olimpiai bajnok magyar atléta, gerelyhajító.

Pályafutása

1961-től a Budapesti Vörös Meteor, 1965-től a TFSE, majd 1968-tól a BEAC atlétája, egyúttal 1959-től a Budapesti Vörös Meteor, majd 1972-től a Budapesti Vasas Izzó kosárlabdázója volt. Kosárlabdában ifjúsági válogatott volt.

Gerelyhajítóként 1965-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, 1968-ban Mexikóvárosban 60,36 méteres dobásával olimpiai bajnoki címet nyert. 1969-ben, az athéni Európa-bajnokságon ő szerezte meg a magyar női atlétika második – második világháború utáni első – Európa-bajnoki címét. Pályafutása alatt háromszor javította meg a női gerelyhajítás magyar csúcsát, ő az első magyar gerelyhajítónő, aki túldobta a hatvan métert. 1969-ben dobott magyar csúcsát csak 1974-ben tudták megdönteni. 1970-ben gyermekvállalás miatt kihagyott egy évet. 1972-ben a magyar sportolók nevében ő mondhatta az olimpiai eskü szövegét. Az olimpia után sérülése miatt felhagyott a gerelyhajítással. Ezután újra kosárlabdázott.

1968-ban a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett és visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem testnevelőtanára, 1990-től a Testnevelési Tanszékének vezetője lett.

1989-től a MOB tagja, a MOB női bizottságának elnöke (1999–?). 1990-től a Nemzeti Testnevelési és Sporttanács tagja. 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok klubjának elnökségi tagja.

Hatvannyolc éves korában, súlyos betegség következtében hunyt el 2014. augusztus 5-én.

Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (1968)
  • Európa-bajnok (1969)
  • Európa-bajnoki 4. helyezett (1971)
  • Universiade 4. helyezett (1965)
  • ötszörös magyar bajnok (egyéni: 1968, 1969, 1971; csapat: 1965, 1967)

Rekordjai

  • 52,26 m (1965, Budapest) ifjúsági magyar csúcs
  • 60,20 m (1968. június) magyar csúcs
  • 60,36 m (1968, Mexikóváros) magyar csúcs
  • 60,58 m (1969. június 28.) magyar csúcs

Díjai, elismerései

Emlékezete

  • Emléktáblája álla Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán (2016)

Jegyzetek

  1. Malonyai, Péter: Aranyat érő három méter plusz (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2006. február 18. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
  2. A magyar női atlétika első és 1969-ig egyetlen Európa-bajnoki címét Csák Ibolya szerezte 1938-ban Bécsben
  3. Gyász: elhunyt Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító. Nemzeti Sport Online, 2014. augusztus 5. (Hozzáférés: 2014. augusztus 5.)
  4. Atlétika: márványtáblát avattak olimpiai bajnokunk emlékére. Nemzeti Sport Online, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2016. április 6.)

Források