A mai világban a 1966 olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a 1966 kíváncsiságot és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Az évek során a 1966 bebizonyította, hogy képes vitákat és reflexiókat generálni különböző kontextusokban és tudományágakban, és kulcsfontosságú pontjává vált a modern élet különböző aspektusainak megértésében és elemzésében. Ebben a cikkben a 1966 különböző aspektusait és mai hatását fogjuk megvizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
| Ez a szócikk az 1966. évről szól. Az 1966-os számról szóló cikket lásd itt: 1966 (szám). |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971
Események
Határozott dátumú események
- január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában. (100 régi ér 1 újat.)
- február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére.
- február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett.
- február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között.
- február 24. – Katona tisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában.
- február 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.)
- március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe.
- március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát.
- március 15.
- március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.
- április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön.
- április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.
- május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból, és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Körösök és a Tisza holtága).
- május 12–14. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá.
- május 26. – Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik.
- május 31.–június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus. (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.)
- június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is.
- június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat.
- június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.)
- június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről.
- június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát.
- július 1–3. – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.)
- július 2. – Franciaország végrehajtja első kísérleti atomrobbantását a Mururoa korallzátonyon.
- augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására.
- augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében.
- augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja.
- szeptember 6. – Meggyilkolják Hendrik Verwoerd dél afrikai miniszterelnököt.
- szeptember 7–13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon.
- szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál.
- szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet.
- szeptember 22–24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat.
- szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul.
- október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
- október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.)
- október 4–6. – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.)
- november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.
- november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről.
- november 26.
- Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét.
- A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét.
- november 28.–december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését.
- november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába.
- november 30. – Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától.
- december 3–6. – A Bình Hòa-i mészárlás Vietnámban.
- december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.
Határozatlan dátumú események
Az év témái
1966 az irodalomban
- Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében.
- Ekkor jelent meg Bella István első műve, a Szaggatott virág
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
1966 a zenében
Fontosabb külföldi albumok
Magyar lemezek
1966 a tudományban
Születések
- január 13. – Patrick Dempsey, amerikai színész
- január 31. – Kicska László magyar basszusgitáros,az Edda Művek tagja.
- február 20. – George Ciamba román diplomata, miniszter
- február 24. – Ben Miller angol színész
- február 28. – Philip Reeve angol író, illusztrátor
- március 3. – Fernando Colunga mexikói színész
- március 16. – H.P. Baxxter, a Scooter együttes énekese
- március 26. – Michael Imperioli amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező
- április 22. – Jeffrey Dean Morgan, amerikai színész
- május 4. – Kiss Éva, ukrajnai magyar történész, egyetemi tanár
- május 8. – Cláudio Taffarel világbajnok brazil labdarúgókapus
- május 14. – Fab Morvan, francia énekes, imposztor
- május 16. – Janet Jackson amerikai popénekesnő
- június 21. – Bozsó József színész
- június 27. – Aigars Kalvītis lett politikus, kormányfő
- június 27. – J. J. Abrams amerikai film- és televíziós producer, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző és filmrendező
- június 28. – John Cusack amerikai színész
- július 22. – Bánkövi Gyula magyar zeneszerző, zenei szerkesztő
- július 27. – Deutsch Tamás jogász, politikus
- augusztus 7. – Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója
- augusztus 12. – Pellinger Attila magyar ornitológus
- október 10. – Tony Adams angol labdarúgó
- október 24. – Roman Abramovics orosz üzletember, az FC Chelsea többségi tulajdonosa
- november 1.
- november 2. – David Schwimmer amerikai színész, producer, rendező
- november 17.
- november 19. – Ottlik Ádám Ákos színész
- december 8. – Sinéad O’Connor Grammy-díjas ír énekesnő († 2023)
- december 9. – Gideon Szaár izraeli politikus, belügyminiszter
Halálozások
- január 1. – Vincent Auriol, Franciaország egykori elnöke (* 1884)
- január 14. – Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója (* 1907)
- január 30. – Tuli Géza Titusz olimpiai ezüstérmes tornász, sportvezető (* 1888)
- január 31. – Dirk Brouwer holland származású amerikai csillagász (* 1902)
- február 8. – Rideg Sándor író (* 1903)
- február 17. – Alfred P. Sloan, a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között (* 1875)
- február 20. – Chester Nimitz amerikai admirális (* 1885)
- március 30. – Arányi Jelly hegedűművésznő (* 1893)
- április 4. – Alfred Naujocks német nemzetiszocialista titkos ügynök, az SD bérgyilkosa (* 1911)
- április 9. – Esterházy László magyar nagybirtokos, vadászati felügyelő, császári és királyi kamarás, főrendi-, majd felsőházi tag (* 1891)
- április 24. – Josef Dietrich, az SS és a Waffen-SS tábornoka (* 1892)
- május 26. – Tamási Áron író (* 1897)
- május 30.
- június 7. – Oetl-Pálffy Dénes magyar gyáros, országgyűlési képviselő (* 1901)
- június 14. – Gergely Sándor író, újságíró (* 1896)
- július 1. – Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese (* 1914)
- július 4. – Komáromy Pál operaénekes, a Magyar Állami Operaház igazgatója (* 1892)
- július 5.
- július 28. – Király Ilus (Kovács Jánosné) népművész, a kalocsai hímzések megújítója (* 1886)
- július 29. – Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző (* 1920)
- augusztus 8. – Jan Kiepura kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, országgyűlési képviselő (* 1894)
- augusztus 15. – Jan Kiepura lengyel származású amerikai tenorista (* 1904)
- augusztus 25. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt (* 1880)
- augusztus 30. – Leontin Sălăjan román hadseregtábornok (* 1913)
- szeptember 4. – Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov Lenin-díjas filmművész (* 1902)
- szeptember 6. – Hendrik Verwoerd dél afrikai politikus, 1958–1966 között miniszterelnök (* 1901)
- október 2. – Lesznai Anna író, grafikus, iparművész (* 1885)
- október 7.
- Bálint Antal gazdálkodó, Vas megyei politikus és gazdasági vezető, országgyűlési képviselő (* 1906)
- Erdődy Rudolf magyar királyi titkos tanácsos, földbirtokos, felsőházi tag (* 1883)
- október 11. – Kossuth Pál magyar földbirtokos, főszolgabíró, országgyűlési képviselő (* 1887)
- október 19. – Holler Mihály politikus (* 1898)
- október 20. – Csákó Mihály, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke (* 1906)
- október 22. – Hewlett Johnson a canterbury főegyházmegye esperese (* 1874)
- november 7.
- november 9.
- november 18. – Tardos Béla Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1910)
- november 22. – Szabó Samu Kossuth-díjas színész (* 1903)
- november 24. – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára (* 1908)
- november 25. – Donogán István atléta, diszkoszvető (* 1897)
- december 5. – Radák Lajos magyar huszárezredes, földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1885)
- december 10. – Baló Zoltán magyar katonatiszt, posztumusz vezérőrnagy (* 1883)
- december 12. – Mario Alicata, az Unità főszerkesztője, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja (* 1918)
- december 26.
- december 30. – Komor Imre újságíró (* 1902)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Almár Iván–Both Előd–Horváth András: SH Atlasz. Űrtan. Springer Hungarica Kiadó Kft., , 1996, 303. oldal, ISBN 963 8455 82 9
- ↑ Fencsik László et al.: Politikai kisszótár. 3. bőv. kiad., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, ISBN 963-09-0718-6, 128. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44-45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Szabó Márta: Távoli vizeken. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/34. (2198.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 11. o.
- ↑ a b Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 9. old.;
- ↑ Várkonyi, Tibor: Őcsászári felsége8 (magyar nyelven). C3. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Világ – 7 nap. Rihanna nemzeti hős. Barbados köztársaság. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/48. (2212.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 230. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
- ↑ a b c d e f g h i j Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 111. old.;
- ↑ a b c d e f Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 110. old.;
- ↑ a b Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 112. old.;
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, (1994). ISBN 963-8185-90-2