Ezúttal a Nemzetiség lenyűgöző világát fedezzük fel. A Nemzetiség eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Akár egy adott területen tett hozzájárulása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, a Nemzetiség kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban. Ebben a cikkben a Nemzetiség alapos és részletes elemzésébe fogunk belemerülni, feltárva annak számos oldalát, és új perspektívát kínálva a mai fontosságára. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Nemzetiség-ről tudni lehet!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az államalkotó néphez, hanem nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjaként él. A nemzetiség általánosságban társadalmi, területi, politikai és nyelvi fogalom. Legtöbb nyugati országban ez azonban eléggé pontatlan nehezen meghatározható fogalom: szimplán egy nemzetközi jogi terminus, az állampolgársággal azonos. PL: angol nationality szó kizárólagosan állampolgárságra utal, a német Nationalität utalhat akár etnikumra (akár a többségi etnikumra is), vagy állampolgárságra is vonatkozhat, de Németországot leszámítva, minden ny-európai országban a nemzetiség kifejezés (az olasz nazionalità, a spanyol nacionalidad, a francia nationalité) az angol megfelelőjéhez hasonlóan történelmileg mindig csak az állampolgárságra utaló jogi fogalmat jelentette.
A nemzetiség ezenkívül jelentheti egyszerűen egy adott személy nemzeti hovatartozását is. (Például Petőfi magyar, Eminescu román „nemzetiségű” költő volt.)
A nemzetiség típusai:
Történelmileg a nemzetiségek alakulását az országok területének, határainak megváltoztatása és a népvándorlás (emigráció és immigráció, azaz a ki- és bevándorlás) határozta meg. A nemzetiségek kialakulása a demográfiai és politikai változások természetes velejárója, de következményeit illetően eltérő társadalmi problémát, konfliktusokat jelent a népesség különböző csoportjai között.
Ahol a nemzetiség egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, ott a fennmaradása szempontjából az az egyik fő kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A más etnikumú lakosságnak a földről (lakóhelyről) való elüldözése a népirtás kategóriájába tartozik.
A volt gyarmatok őslakóinak leszármazottait a legtöbb modern, ipari társadalom "törzseknek" tekinti, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tartja. A "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés. Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. A világon számtalan etnikai kisebbség él ilyen változó, hontalan státuszban.
Európában a nemzetiségek ügye pártpolitikai, sőt Európai Uniós politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pl. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.