Nemzetközi Fizetések Bankja
Napjainkban a Nemzetközi Fizetések Bankja visszatérő téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megjelenése óta vitákat és vitákat váltott ki, és kulcsfontosságú pontként helyezte el magát a nyilvános napirenden. Ahogy nő az érdeklődés a Nemzetközi Fizetések Bankja iránt, úgy növekszik annak szükségessége, hogy megértsük annak számos oldalát és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nemzetközi Fizetések Bankja különféle dimenzióit, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és teljes áttekintést nyújtunk a mai relevanciájáról.
| Nemzetközi Fizetések Bankja | |
 | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1930. január 20. |
| Székhely | Bázel ( é. sz. 47° 32′ 53″, k. h. 7° 35′ 31″) |
| Dolgozók száma | 637 |
| Elhelyezkedése | |
 Nemzetközi Fizetések Bankja
Pozíció Svájc térképén
| |
| é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 7° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 7° 35′ 30″ | |
| A Nemzetközi Fizetések Bankja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Fizetések Bankja témájú médiaállományokat. | |
A Nemzetközi Fizetések Bankja Bank for International Settlements (BIS) a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője, a központi bankok központi bankja. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság működtetője. Székhelye Bázelban található.
Létrejöttének főbb motívumai
A részvénytársaság formájában működő intézményt 1930-ban a német jóvátételi kötelezettségeket rendező Young-terv végrehajtására hozták létre Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország és Németország központi bankjai, illetve két magántulajdonban lévő japán pénzintézet, mivel a német jóvátételek fizetése a gazdasági világválság miatt megakadt. A Magyar Nemzeti Bank is részvényese lett már az alapítás évében az intézménynek.
Alapítása óta a BIS tevékenysége jelentősen megváltozott, a jegybankok közötti együttműködés és információcsere kiemelt fórumává vált. A BIS részvénytársasági formában működik, jelenleg 62 ország központi bankjának tulajdonában áll, ezek valamennyien képviseleti és szavazati joggal rendelkeznek. A szervezet a „jegybankok bankja” szerepkört vette fel. A második világháború után a Szovjetunió és az NDK kivételével valamennyi európai állam a szervezet tagjává vált. 1962-71 között a nemzetközi valutaválságok megelőzése és kezelése volt a fő feladat. 1971 óta a szervezet profilja az európai pénzügyi piacok elemzése illetve bank- és biztosítótársaságok felügyelete.
Tevékenységének főbb súlypontjai
- Megszervezte a nemzetközi tevékenységet folytató bankok teljes körű adatszolgáltatását.
- Kidolgozta a banki tevékenység ellenőrzésének normáit.
Főbb funkciója
A BIS mára a bankok közötti együttműködés és információcsere kiemelt szereplőjévé vált. A szervezet pénzügyi alapokat képez és szükség esetén tényleges banki tevékenységet lát el.
Feladatai
- Kezességvállalás nemzetközi pénzügyi műveletek során
- A pénzügypolitika vizsgálata
- A jegybankok közötti együttműködés segítése
- A nemzetközi pénzügyi rendszerek stabilitásának megőrzése
- Bankok felügyelete
- Statisztikák és információk gyűjtése, publikálása
- Banki feladatok ellátása nemzeti jegybankok számára
Jegyzetek
- ↑ a b A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). Magyar Nemzeti Bank. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
- ↑ About the BIS – overview. www.bis.org , 2005. január 1. (Hozzáférés: 2019. július 13.)