Napjainkra a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet nagy jelentőségű témává vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a gyors globalizációval a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet egyre relevánsabb témává vált a különböző területeken. Akár társadalmi, politikai, gazdasági vagy környezeti szférában, a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet olyan fordulópontot jelent, amely előtte és utána is megjelölt a társadalom fejlődésének módját. Ebben a cikkben a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a globális környezetre gyakorolt hatásáig.
Nemzetközi Török Kulturális Szervezet (Uluslararası Türk Kültürü Teşkilatı – TÜRKSOY) | |
Alapítva | 1993. július 12. |
Székhely | Ankara, Törökország |
Tagság | 6 ország + 2 megfigyelőként |
Nyelvek | török |
Főtitkár | Dujszen Kaszejinov |
A Nemzetközi Török Kulturális Szervezet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Török Kulturális Szervezet témájú médiaállományokat. |
A Nemzetközi Török Kulturális Szervezet (törökül: Uluslararası Türk Kültürü Teşkilatı, TÜRKSOY) egy nemzetközi kulturális szervezet, melynek tagjai olyan országok, ahol jelentős török népesség él és a török nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélnek. A TÜRKSOY egyrészt a szervezet korábbi hivatalos nevének – Türk Kültür ve Sanatları Ortak Yönetimi, „A Török Kultúra és Művészetek Közös Szervezete” – rövidítése, másrészt összetett szó a Türk (török) és soy (származás) szavakból.
A TÜRKSOY főtitkára Dujszen Kaszejinov, Kazahsztán volt kulturális minisztere. A szervezet központja Ankarában található.
A szervezet gyökerei 1992-ig nyúlnak vissza, amikor az azeri, a kazak, a kirgiz, az üzbék, a török és a türkmén kulturális miniszter bakui és isztambuli találkozókon eldöntötte, hogy országaik egy kulturális egyezség keretein belül együtt fognak működni. A TÜRKSOY alapító okiratát 1993. július 12-én írták alá Almatiban.
1996-ban hivatalos együttműködés jött létre a TÜRKSOY és az UNESCO között, konzultációkról és egymás kölcsönös képviseletéről.
A TÜRKSOY a tervek szerint a 2009. november 3-án megalapított Türk Tanács, a török nyelvű országok geopolitikai szervezete részévé fog válni.
A TÜRKSOY tagjai jelenleg (2016) hat szuverén állam és két nem szuverén ország, utóbbiak megfigyelő státuszban.
Tagállam | Nyelv | Megjegyzés |
---|---|---|
Azerbajdzsán | azeri | |
Kazahsztán | kazak | |
Kirgizisztán | kirgiz | |
Törökország | török | |
Türkmenisztán | türkmén | |
Üzbegisztán | üzbég | |
Megfigyelőként | Nyelv | Megjegyzés |
Găgăuzia | gagauz | Moldova autonóm területe. |
Észak-Ciprus | török | Csak Törökország által elismert, de facto független köztársaság Ciprus területén. |
Oroszország hat szövetségi állama volt tagja a TÜRKSOY-nak, a 2015 őszén egy orosz katonai repülőgépet a török légtér megsértése miatt lelövő törökök miatt azonban Oroszország mind a hat állam TÜRKSOY-tagságát felfüggesztette.
Megfigyelőként | Nyelv | Megjegyzések |
---|---|---|
Sablon:Country data Altaj köztársaság | altaj | Oroszország egy szövetségi állama. |
Baskíria | baskír | Oroszország egy szövetségi állama. |
Hakaszföld | hakasz | Oroszország egy szövetségi állama. |
Jakutföld | jakut | Oroszország egy szövetségi állama. |
Tatárföld | tatár | Oroszország egy szövetségi állama. |
Tuva | tuva | Oroszország egy szövetségi állama. |
A TURKSOY tevékenységeinek célja a török népek közti kulturális kapcsolatok erősítése, a közös kulturális örökség megőrzése az eljövendő nemzedékek számára és megismertetésük a világgal.
Tevékenységeik és az általuk szervezett rendezvények többek közt:
Minden évben megválasztják a török világ egyik városát kulturális fővárosnak. Ehhez kapcsolódóan számos kulturális rendezvényre sor kerül, melyeken művészek, tudósok és értelmiségiek nagy számban vesznek részt, cserélnek tapasztalatot és reklámozzák a várost a nemzetközi közösség előtt.
A közelmúlt kulturális fővárosai:
A TURKSOY-t az egyes tagállamok mellett önkormányzatok, egyetemek és civil szervezetek támogatják.