Neoreneszánsz

A mai világban a Neoreneszánsz olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes a különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásai, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Neoreneszánsz olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni és megvitatni. A Neoreneszánsz eredetétől a mai hatásig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, ezért elengedhetetlen a különböző élek és dimenziók feltárása. Ebben a cikkben elmélyülünk a Neoreneszánsz izgalmas világában, hogy részletesen megismerjük jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és megértsük ezt a lenyűgöző témát.

Városháza, Bielsko-Biała

A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza. A neogótika után bontakozott ki, jelentős szerephez jutott Magyarországon. Eredete arra vezethető vissza, hogy a 19. század embere feltétlenül hitt a fejlődésben, a polgárosodásban, és a felvilágosodás óta a reneszánszot tekintették az újkor kezdetének.

Az építészek egyre inkább elszakadtak a romantikus építészet elveitől. A romantikus félköríves stílus és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik vízválasztója, a Friedrich August Stüler tervezte MTA épülete. Az érett historizmus neoreneszánsz alkotásai: Ybl Miklós: Opera, Szent István-bazilika; Jókai Mór balatonfüredi villája; Pártos Gyula: Szent István-templom (Kiskunfélegyháza); esztergomi prímási palota. A historizmus késői szakasza, amit egyre inkább fáradt eklekticizmus jellemez akár egy épületen belül is, a neoreneszánszból fejlődött ki.

Források

  • Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1965.
  • A szépművészetek könyve, Bp, 1940.
  • Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez