A mai világban a Kiskunfélegyháza téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Legyen szó a társadalomra gyakorolt hatásáról, történelmi vonatkozásáról vagy a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, a Kiskunfélegyháza felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A témában való elmélyülés során rengeteg információval, véleménnyel és nézőponttal találkozunk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzünk saját prekoncepcióinkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kiskunfélegyháza különböző aspektusait, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Megjelenésétől jelenlegi állapotáig abbahagyjuk a Kiskunfélegyháza legrelevánsabb és legvitatottabb szempontjainak elemzését, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Kiskunfélegyháza | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: Petőfi és Móra városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskunfélegyházi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Csányi József (Nemzeti Fórum) | ||
Jegyző | dr. Faragó Zsolt | ||
Irányítószám | 6100 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 28 803 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 112,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 90–105 m | ||
Terület | 256,3 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld | ||
Földrajzi középtáj | Duna–Tisza közi homokhátság | ||
Földrajzi kistáj | Kiskunsági löszös hát | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″ | |||
Kiskunfélegyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a vármegye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.
A Bács-Kiskun vármegyei középváros a Duna–Tisza közén található.
Jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az 5-ös főút és az M5-ös autópálya; innen indul Szentesre a 451-es főút, az 542-es főút pedig a városközpont nyugati irányú elkerülését szolgálja. Itt ér véget a Szolnoktól Tiszakécske és Tiszaalpár érintésével idáig húzódó 4625-ös út és a Nagykőröstől idáig vezető 4614-es út (utóbbi a jelenlegi állapotában a szakaszai nagy részén csak mezőgazdasági útként funkcionál). Izsákkal az 5302-es, Kiskunmajsával az 5403-as, majd az 5402-es út köti össze. Határszélét érinti még északon a leginkább Fülöpjakabot és Kunszállást kiszolgáló 5401-es út délen pedig a Petőfiszállás főutcájának tekinthető 5441-es út is.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakiteleken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő , a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 kilométerre található, amely távolság az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
Forrás, módszertan | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Szep | Okt | Nov | Dec |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Levegő átlag hőmérséklete °C | -0,35 | 0,50 | 4,89 | 10,98 | 16,88 | 19,82 | 22,34 | 22,39 | 17,52 | 12,12 | 5,41 | 0,74 |
Szél sebessége (m/s) | 4.82 | 4.68 | 4.20 | 4.16 | 3.84 | 4.16 | 4.15 | 4.06 | 4.46 | 4.07 | 4.15 | 4.78 |
Csapadék (mm) | 32 | 32 | 29 | 41 | 58 | 70 | 53 | 50 | 38 | 34 | 48 | 46 |
Csapadékos napok száma | 11,6 | 10,9 | 10,6 | 11,5 | 12,6 | 13,1 | 11,0 | 10,2 | 8,5 | 8,2 | 12,1 | 12,6 |
A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.
Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád-Csanád vármegyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fényképes dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.
A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.
A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.
Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.
A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.
1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.
Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.
1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100, Ferencszállás pusztáért 7000, a fél Galambos pusztáért 5000, a fél Kisszállás pusztáért 2750, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 forint, összesen 28 850 forint volt. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban pedig 5000 forintért Galambos puszta másik felét is. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.
1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz – egyebek mellett – évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, amit a régi Félegyháza törökök által elpusztított korábbi templomának kövei felhasználásával építettek fel.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun település fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza-városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozásuk. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjgyártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (leginkább a malomipar révén), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
A 19. századból a polgárság újszerű igényeit jelzik az akkor emelt középületek: közülük is az első, klasszicista városháza – amit az új építésekor lebontottak –, majd a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, vagy az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült. A századvégen a műpártolás is jelentős volt: a Kalmár család például magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig – mint például Holló László – akár Párizsba is elutazhattak. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.
Az 1902-ben alapított önálló városi múzeum 1912-től a Kisvárosháza (Görögház) épületében, az emeleti helyiségekben működött. 1939-ben a városvezetés különálló épületbe kívánta áthelyezni a gyűjteményanyagot. A Kiskun Kapitányság egykori kerületi székházát igényelték a megyétől, majd 1942. május 14-én megnyitott a Kiskun Múzeum a végleges helyén.
1922. október 29-én leplezték le a városháza mellett a román betörést követően 1916-ban kimenekített Petőfi-szobrot, amit eredetileg Segesváron állították fel 1897-ben.
Az 1930-as évek elején, Trianon és a nagy gazdasági világválság után egyre több magyar település próbálta a gazdaság élénkítésére az idegenforgalmat és a kultúrát használni. 1934. szeptember 2-án megtartott első Kiskun Nap fő programja az országzászló avatása volt a városháza előtt, a Szent János téren (melyet 1945-ben szétszereltek és raktárba helyeztek, majd 2001-ben visszaállították).
1949. december 21-én megalakult a Nyilvános Városi Könyvtár, ami kezdetben a Kiskun Múzeumban, majd 1951-től a városháza egyik üzlethelyiségében működött. 1953-ban már a Hattyú-ház egy részébe költözött és 1957-ben fel is vette Petőfi Sándor nevét. A teljesen restaurált épület egészét 1966-ra a könyvtár birtokolta.
Az 1950-es megyerendezés során alakították ki Bács-Kiskun megyét. Akkoriban több népes tanyaközpontot önállósítottak és így lett független község Petőfiszállás 1952-ben a kivált Ferencszállása és Szentkút nevű kiskunfélegyházi határrészekből.
A kül- és belterület tervszerű fásítása az 1950-es években kezdődött. 1959-ben az úgynevezett Muszájföldön 72 kataszteri holdnyi parkerdőt kezdtek létrehozni a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság közreműködésével. A fák megerősödését követően, 1974. április 10-én adták át a város lakosságának és kisvártatva a népszerű majálisok színterévé vált a Parkerdő.
A település a második világháború után permanens lakáshiányban szenvedett. A Bankfalu városrészen az 1960-as évektől valósult meg a családi házas beépítésű lakóterület-fejlesztés, mely a következő évtizedben lett kifejezetten számottevő. Programszerű lakásépítésre 1966–1975 között került sor, melynek során emeletes lakóházakat építettek a földszintes mezővárosi épületek helyére és közé. A közelszőlői, többszintes társas és kertes házakkal beépített városrészt 1966-ban Móravárosként nevezték el. A 70-es években Kiskunfélegyháza északi részén új, magas beépítésű lakótelep létesítését terveztek, amire 1975-ben még Kőrösi úti lakótelep néven hivatkoztak, majd 1978. március 15-én Petőfi-lakótelepre változtattak.
2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található. 2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése.
Több száz ember fordult meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű volt a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átalakult.
60 év után 2020-ban teljesen megújult a település központja. A 27 hektárnyi területet érintő munkálatok leginkább a zöldfelületek rekonstrukciójára és a közterületek felújítására terjedtek ki.
Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai.
Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.
Kiskunfélegyháza város címere az önkormányzat rendelete alapján a címerpajzs ovális és kék színű, melynek talpa zöld mezővel van vágva. A zöld mezőn boltíves ezüst színű piros tetős városkapu látható. A boltív alatti fekete mezőben egy kun vitéz áll őrt kezében egy földre szegezett kopjával. A vitéz arany csizmát, piros nadrágot és kék kabátot visel arany zsinórozással és övvel. A fején piros színű süveg fekete szegéllyel, aminek csúcsa visszahajlik. A címer tetején ötcsúcsú aranykorona található. A címerpajzsot arany színű barokk stílusú inda, illetve levélmotívumok veszik körül.
A település zászló 1:2,5 arányú téglalap két egyenlő szélességű kék és fehér vízszintes sávval, aminek a közepén a város címere jelenik meg.
A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% görögnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).
Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.
A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.
A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.
A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.
Köztéri szobrok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).
Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.
Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg. 2010 végén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést. 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.
A Kiskunfélegyházi Termál Parkfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú, 1560 méter mélyről feltörő gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. A fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.
Megszűnt iskola:
A városban az alábbi két felsőfokú oktatási intézménynek volt korábban kihelyezett tagozata:
Jelenlegi újságok
Megszűnt újságok
A város sportéletének története az 1870-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Lövészegylet. 1883-ban megnyílt a jégpálya és még abban az évben megalakult a Kun-Félegyházi Korcsolyázó Egyesület, viszont tizenhárom évre rá az enyhébb telek miatt megszűnt és Kun-Félegyházi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület néven folytatták tovább és a Városi Parkban létrehoztak egy teniszpályát. A régi téglagyár területén 1890-ben uszodával egybekötött fürdőt létesítettek.
A Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület 2008 nyarán alakult. Elsősorban az utánpótlás képzésre helyezte a hangsúlyt a klub, a felnőtt csapat legnagyobb sikereként a 2012-2013-as idényben az OB II-es bajnokságban szerepelt.
Egyesületek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája
A cím adományozásának sorrendjében:
A város ipara jelentős, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben. Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték Zrt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai Zrt.), tejipar, zöldségtermesztés.
Ipari övezetei: Csanyi ipartelep, Déli ipartelep, Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP).
Kiskunfélegyházán működik az ország egyik legnagyobb vágóhídja. Az üzem 1996-ban létesült, tulajdonosa 2005 óta egy olasz vállalkozó Cipruson bejegyzett cége, a Hungary Meat Kft.
2018-ban bejelentették, hogy a városban cseh licensz alapján gyalogsági kézi lőfegyvergyártás kezdődik. Először csak a fegyverek összeszerelését végzik, majd januártól teljes kapacitással megindul a kézifegyerek gyártása. 2019 januárban még nem indult meg a termelés. Később elindult a sorozatgyártása a CZ BREN 2, a CZ Scorpion EVO 3 és a CZ P–09 típusú fegyvereknek. Továbbá készülnek ebben a gyárban német TPG 3 mesterlövészpuskák, valamint amerikai AR-10 és AR-15 típusú gépkarabélyok is.
Izsák | Kecskemét | Szolnok |
Soltvadkert | Szentes | |
Kiskunhalas | Szeged | Orosháza |