Ebben a cikkben elmélyülünk a Newton (mértékegység) lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai relevanciájáig feltárjuk a témával kapcsolatos legfontosabb szempontokat. Megvizsgáljuk a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területeken gyakorolt hatását, valamint az általa jelentett kihívásokat és lehetőségeket. Ennek mentén elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Newton (mértékegység) jelentőségét és hatókörét, teljes és frissített látásmódot kínálva a ma oly fontos témáról.
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI-mértékegységrendszerben. Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyjának munkássága után kapta; különösen a második törvényének elismeréseképpen.
Egy newton azzal az erővel egyenlő, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel. A newton egy SI származtatott egység; SI-alapegységekkel a következőképpen fejezhető ki:
Ahol:
Mivel a súly két test között fellépő erőhatás, a newton egyben a súly mértékegysége is. A Föld felszínén minden testre hat a gravitációs gyorsulás; melynek értéke Budapesten 9,81 m/s² (a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően ez az érték kismértékben változik). Ennélfogva egy 1 kilogramm tömegű test súlya körülbelül 9,81 N.
A műszaki gyakorlatban igen elterjedt a newton ezerszeresének, a kilonewtonnak (jele: kN) a használata. Például az aerodinamikában a kilonewton a repülőgépek tolóerejének kifejezésére használatos; de a gépészetben a csavarok által kifejtett összeszorító erőt, a csapágyak teherbírását is kilonewtonban írják elő.
Ennél sokkal ritkábban, de szintén használt mértékegység a dekanewton (jele: daN) is. Ezt a mértékegységet általában valamely szerkezet (például tehergépkocsi platók, vontató- vagy mászókötelek) teherbírásának jellemzésére használják. Ez azért előnyös, mert ez a mértékegység közelítőleg 1:1 arányban[megj 1] megegyezik a szerkezet kg-ban kifejezett teherbírásával. Ily módon elkerülhető, hogy átváltási hibából származó túlterhelés jöjjön létre.
newton (SI) |
dekanewton | kilonewton | kilopond | |
---|---|---|---|---|
1 N | ≡ 1 kg·m/s² | = 0,1 daN | = 0,001 kN | ≈ 0,10197 kp |
1 daN | = 10 N | ≡ 1 daN | = 0,01 kN | ≈ 1,0197 kp |
1 kN | = 1000 N | = 100 daN | ≡ 1 kN | ≈ 101,97 kp |
1 kp | ≈ 9,80665 N | ≈ 0,981 daN | ≈ 0,00981 kN | ≡ g·(1 kg) |