Newton (mértékegység)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Newton (mértékegység) lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai relevanciájáig feltárjuk a témával kapcsolatos legfontosabb szempontokat. Megvizsgáljuk a társadalomra gyakorolt ​​hatását, a különböző területeken gyakorolt ​​hatását, valamint az általa jelentett kihívásokat és lehetőségeket. Ennek mentén elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Newton (mértékegység) jelentőségét és hatókörét, teljes és frissített látásmódot kínálva a ma oly fontos témáról.

A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI-mértékegységrendszerben. Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyjának munkássága után kapta; különösen a második törvényének elismeréseképpen.

Definíció

Egy newton azzal az erővel egyenlő, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel. A newton egy SI származtatott egység; SI-alapegységekkel a következőképpen fejezhető ki:

Ahol:

  • N = newton
  • kg = kilogramm
  • m = méter
  • s = másodperc

A newton használata

A súly és a newton kapcsolata

Mivel a súly két test között fellépő erőhatás, a newton egyben a súly mértékegysége is. A Föld felszínén minden testre hat a gravitációs gyorsulás; melynek értéke Budapesten 9,81 m/s² (a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően ez az érték kismértékben változik). Ennélfogva egy 1 kilogramm tömegű test súlya körülbelül 9,81 N.

Más mértékegységek

A műszaki gyakorlatban igen elterjedt a newton ezerszeresének, a kilonewtonnak (jele: kN) a használata. Például az aerodinamikában a kilonewton a repülőgépek tolóerejének kifejezésére használatos; de a gépészetben a csavarok által kifejtett összeszorító erőt, a csapágyak teherbírását is kilonewtonban írják elő.

Ennél sokkal ritkábban, de szintén használt mértékegység a dekanewton (jele: daN) is. Ezt a mértékegységet általában valamely szerkezet (például tehergépkocsi platók, vontató- vagy mászókötelek) teherbírásának jellemzésére használják. Ez azért előnyös, mert ez a mértékegység közelítőleg 1:1 arányban[megj 1] megegyezik a szerkezet kg-ban kifejezett teherbírásával. Ily módon elkerülhető, hogy átváltási hibából származó túlterhelés jöjjön létre.

Az erő mértékegységei
newton
(SI)
dekanewton kilonewton kilopond
1 N ≡ 1 kg·m/s² = 0,1 daN = 0,001 kN ≈ 0,10197 kp
1 daN = 10 N ≡ 1 daN = 0,01 kN ≈ 1,0197 kp
1 kN = 1000 N = 100 daN ≡ 1 kN ≈ 101,97 kp
1 kp ≈ 9,80665 N ≈ 0,981 daN ≈ 0,00981 kN ≡ g·(1 kg)

Megjegyzések

  1. Egészen pontosan 9,81:10 arányban.

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Newton (unit) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a newton címszót a Wikiszótárban!