Ebben a cikkben a Péczely György lenyűgöző világát tárjuk fel, kitérve annak különböző aspektusaira, a társadalomra gyakorolt hatására és a mai relevanciára. A Péczely György eredetétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig az érdeklődés és a kutatás tárgya volt különböző területeken. Ezzel a részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes mértékben megértsük a Péczely György jelentőségét és jelentését modern világunkban, valamint azt, hogy hogyan befolyásolta gondolkodásunkat és cselekvésünket. Készüljön fel egy felfedező és elmélkedő utazásra a Péczely György-ről, és értse meg valódi jelentését mindennapi életünkben.
Péczely György | |
Született | 1929. május 5. Hódmezővásárhely |
Elhunyt | 1984. március 3. (54 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Szeged, Belvárosi Temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Péczely György (Hódmezővásárhely, 1929. május 5. – Szeged, 1984. március 3.) magyar meteorológus, klimatológus, egyetemi professzor, a földrajztudományok (meteorológia) doktora.
Elemi- és középiskoláját Hódmezővásárhelyen, egyetemi tanulmányait a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán végezte. 1953-ban földrajz-biológia szakon szerzett tanári oklevelet. Tanulmányai után hónapokig egy szegedi egyetemi földrajzintézetben, majd a budapesti meteorológiai intézetben dolgozott. Az Országos Meteorológiai Intézetben tudományos munkatárs, osztályvezető, majd igazgatóhelyettes lett.
1959-ben meteorológiából doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1964-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1970-ben a tudományok doktora lett.
1973-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjévé nevezték ki, amely poszton korai haláláig, 1984-ig maradt.
Tagja volt az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságánakés a Magyar Meteorológiai Társaságnak. Szerkesztője volt az „Időjárás” és a „Természet Világa” című folyóiratnak, valamint cikkei jelentek meg az „Élet és Tudomány” című lapban és különböző napilapokban.
Az „Éghajlattan” és „A Föld éghajlata” című műveit a 21. században is oktatják a szakirányú magyar egyetemeken.