A Papsajtmályva című cikkben teljes mértékben feltárjuk ezt a lenyűgöző témát/személyt/dátumot, amely sokak figyelmét felkeltette az évek során. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Papsajtmályva kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Egy kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Papsajtmályva legrelevánsabb és legvitatottabb aspektusait, egyedi és gazdagító perspektívát kínálva erre a jelenségre/személyre/dátumra. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján, amely kétségtelenül elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük és értékeljük a Papsajtmályva jelentőségét a mai világban.
Papsajtmályva | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
nyíló példány
| ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Malva neglecta Wallr. | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Papsajtmályva témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Papsajtmályva témájú médiaállományokat és Papsajtmályva témájú kategóriát. |
A papsajtmályva, közönséges mályva, kereklevelű mályva vagy egyszerűen papsajt (Malva neglecta) a mályva nemzetségbe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt. A félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli; nem túl igényes a talaj minőségével szemben, de a magas sótartalmú vagy nehézfémeket tartalmazó talajt nem viseli el. Zöldségként és gyógynövényként is felhasználják, de a talaj nitráttartalma feldúsulhat a levelekben.
Lágy szárú, nyárizöld, egy- vagy kétéves, esetleg évelő növény. Szára felálló vagy kúszó, 10–50 cm-esre nő meg. Levelei néhol tenyeresen összetettek, 5-7 levélkéből állnak, szeldeltek, fonákjuk sűrűn szőrözött. Júniustól szeptemberig virágzik. A levélhónaljban álló, hímnős virágok 2-6-osával állnak, 3 szabad külső csészével. A 8–12 mm-es sziromlevelek kétszer akkorák, mint a csészelevelek, színük halvány rózsaszín vagy csaknem fehér, sötét csíkozással. A virágokat méhek, legyek porozzák be, a növény öntermékeny. A virágporszemek gömb formájúak, porátok, vastag nexinével, rajtuk 1 µm-nél nagyobb tüskék találhatók. A 12-15 üregű termés júliustól októberig érik be, üregenként egy, 5–8 mm átmérőjű magot tartalmaz, melyeket a szél terjeszt. A növény kromoszómaszáma n=21.
A fototropizmus egy formáját, a diafototropizmust mutatja, azaz levelei igyekeznek a napsugarakra merőlegesen elfordulni.
A levelek és a virág nyálkaanyagokat, kis mennyiségben cseranyagokat tartalmaz.
A levelek, a fiatal hajtások és a magvak is fogyaszthatók. A leveleket akár nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk salátákba, vagy meg is főzhetők. Az éretlen magvak nyersen és főzve is ehetők. A termésnek sajtíze van. Szárított leveleiből tea főzhető. A levelek C-vitamint is tartalmaznak.
Cserzőanyagai összehúzó képességet kölcsönöznek neki. Egyébként az erdei mályva felhasználásával megegyezik.
Egy laboratóriumi vizsgálatban gyomorfekély ellen hatásosnak bizonyult.
A papsajtmályva élősködői közé rozsdagombák, valamint a Pyrgus communis, Strymon melinus, Vanessa annabella és Vanessa cardui, a Helicoverpa zea és Heliothis virescens lepkefajok hernyói tartoznak.