A mai világban a Pedagógia nagyon fontos és vita tárgyává vált. Hatása számos területre kiterjed, ellentmondó véleményeket generál, felébreszti a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk következményeiben, eredetében és következményeiben, hogy teljes mértékben megértsük hatását a különböző területeken. Ebben a cikkben a Pedagógia különböző perspektíváit elemezzük, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig olyan kulcsfontosságú szempontokkal foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy széles és részletes látásmódot kapjon erről a lenyűgöző témáról.
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Pedagógia | |
neveléstudomány | |
Comenius: Opera didactia (Amszterdam, 1657) | |
Tárgya | a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségei, módszerei, eszközei, és ennek gyakorlati felhasználása |
Ágai | |
Jelentős művelői | Erasmus, Comenius, Pestalozzi, Rousseau, Herbart |
Jelentős kézikönyvei | (szerk.) Nagy–Bencédy–Kiss–Ágoston: Pedagógiai lexikon I–IV. (Budapest, 1976–1979) |
alkalmazott társadalomtudományok |
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány. Egyrészt kutató, vagyis a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségeit, módszereit, eszközeit leíró és feltáró tudomány, másrészt alkalmazott tudomány, vagyis a kutatás során nyert tapasztalatokat a nevelés és oktatás folyamatában alkalmazva értékeket és tudást származtat át a tanulóknak.
A pedagógia elnevezés a görög peidagógosz szóból származik. Így hívták az ókori Görögországban azokat a (többnyire rabszolga) személyeket, akik iskolába kísérték a gyerekeket.
A pedagógiával szoros együttműködésben lévő határ- és résztudományok: didaktika, neveléstörténet, játékpedagógia stb.
Szemben a pedagógia fentebb kifejtett elméletével, a kritikai pedagógiában nem valamiféle tudományról van szó, hanem a felnőttek és a gyerekek kapcsolatáról. Ebben a kapcsolatban sok minden történhet. A felnőttek megpróbálhatják a gyerekeket engedelmességre „nevelni”, vagy céljuk az, hogy a felnövőkből kritikus és kreatív emberek legyenek, akik képesek a világ problémáival szembenézni. Amikor az ember a fenti pedagógiadefiníciót olvassa, akkor látja, hogy az ún. szocializmus a pedagógiában milyen mély nyomokat hagyott.