Köznyelv
A Köznyelv kérdése manapság nagyon fontos kérdés, mivel a mindennapi élet számos területére kihat. A közegészségügyre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt következményeiig a Köznyelv olyan téma, amely szakértők és állampolgárok érdeklődését egyaránt felkelti. Ebben a cikkben a Köznyelv-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak jelentőségét és társadalmi vonatkozásait. Legyen szó statisztikai adatokról, személyes tanúvallomásokról vagy tudományos elemzésekről, megpróbálunk rávilágítani erre a ma oly aktuális témára.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze. Általában az irodalmi nyelvhez képest határozzák meg, vagy mint az irodalmi nyelv beszélt változataként, vagy mint az irodalmi nyelv alatt elhelyezkedő, annál alacsonyabb szintű rétegnyelvet. Főleg beszélt, közösségi célú nyelv. Olyan előfordulásaival lehet találkozni, mint a színpadi nyelv, pódiumnyelv (szónoki nyelv), katedranyelv (tanári beszéd) stb. (Területenként különböző, a nyelvjárásokkal átmeneti formáit regionális köznyelveknek nevezik.)
Viszonya sztenderd nyelvváltozathoz
Egyesek a köznyelvet a sztenderd nyelvváltozattal azonosítják. A sztenderd nyelvváltozat mint szociolingvisztikai kifejezés nem feleltethető meg sem az „irodalmi nyelv”, sem az (igényes) „köznyelv” fogalmának (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a sztenderd egy létező nyelvváltozat neve), bár a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – szinonimaként használják ezeket.
Jegyzetek
- ↑ egyes vélemények szerint tévesen
Források
Szakirodalom
- A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította Szathmári István. Budapest, 1961
- Jakab István: Az irodalmi nyelv, köznyelv, nyelvjárások rendszerezési és terminológiai kérdéséhez. Irodalmi Szemle 17 (1974): 431–42.
- Károly Sándor: Az irodalmi nyelv , köznyelv, írott nyelv elnevezésekről. Magyar Nyelvőr, 85: 385–99.
- Martinkó András: Köznyelv. In: Világirodalmi lexikon. VI. kötet. Főszerk. Király István. Budapest, 1979. 648.
- Nyirkos István: Irodalmi nyelv – köznyelv – népnyelv. Magyar Nyelvjárások, 24 (1982): 19–30.
- Sebestyén Árpád, „A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése” témakör tantervi helyzetéről. Magyar Nyelvőr, 105: 319–28.
- Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere I. Budapest, 1961
