A mai világban a Pekelnik nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Felfedezése óta a mai napig a Pekelnik számos tanulmány, vita és tudományos előrelépés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ismereteink bővítéséhez ebben a témában. Ebben a cikkben a Pekelnik-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. Multidiszciplináris perspektíván keresztül arra törekszünk, hogy mélyrehatóan megértsük mindazt, amit a Pekelnik kínál, és hogy hatása hogyan terjed ki mindennapi életünk különböző területeire.
Pekelnik (Piekielnik) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
Járás | Nowy Targi | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 34-472 | ||
Körzethívószám | +48 18 | ||
Rendszám | KNT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2381 fő (2021. márc. 31.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′Koordináták: é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekelnik témájú médiaállományokat. |
Pekelnik (lengyelül Piekielnik ) falu Lengyelország déli részén, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Trsztenától 20 km-re északkeletre, a Fekete-Árvába igyekvő Pekelnik patak mellett fekszik.
A falu a Magyar Királyság része volt, a 16. században Thurzó Ferenc telepíttette be.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PEKELNIK. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban, Jablonkának szomszédságában; határja sovány, tsupán zabot terem, lakosai többnyire gyólts-készítésből élnek; erdeje van.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pekelnik, tót falu, Árva vmegyében: 1396 kath., 9 zsidó lakossal. Kath. paroch. templom. Harminczad hivatal. Kereskedés gabonával és gyolcscsal. 51 2/3 sessió. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal, a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak.
1910-ben 1239, túlnyomóan lengyel lakosa volt.
Ma 2100 lakosa van.
Itt született 1873-ban Tomcsányi János magyar műfordító, publicista és tanár, aki a két világháború közötti időben a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja, az irodalmi Nobel-díjas Władysław Reymont „Parasztok” című regényének fordítója volt.