Podjebrád Viktorin münsterbergi herceg

Ez a szócikk a münsterbergi hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: Podjebrád Viktorin (egyértelműsítő lap).

Podjebrád Viktorin
Csehországi Viktorin Münsterbergi Viktorin
Münsterbergi Hercegség hercege
Viktorin von Podiebrad;/Viktorín z Poděbrad/Wiktoryn z Podiebradów
Uralkodási ideje
1471. március 22. – 1500. augusztus 30.
Elődje	I. György
Utódja	I. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Podjebrád-ház
Született	1443. május 29. Poděbrady
Elhunyt	1500. augusztus 30. (57 évesen) Český Těšín
Nyughelye	Kłodzko
Édesapja	I. György cseh király (1420–1471)
Édesanyja	Sternbergi Kunigunda bárónő (1422–1449)
Testvére(i)	Barbara of Poděbrady Podjebrád Katalin magyar királyné Podjebrád Szidónia Boček IV of Poděbrady II. Henrik münsterbergi herceg Ludmila of Poděbrady Henry I, Duke of Münsterberg-Oels
Házastársa	1. Pirksteini Margit bárónő (1445–1472)
Házastársa	2. Piast Zsófia tescheni hercegnő (1449/53–1478/9)
Házastársa	3. Palaiologosz Margit montferrati őrgrófnő (1459/64–1496)
Gyermekei	1. feleségétől: 1. Johanna (1460/3–1496) 2. feleségétől: 2. Bertalan (1474/79–1515) 3. Lőrinc (1474/79–1503) 4. Magdolna Eufémia (1474/9–1497) 3. feleségétől: 5. Anna (1490–1498) 6. Orsolya (Ursula) (1491/95–1534) 7. Apollónia (1492/96–1529)
A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád Viktorin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Podjebrád Viktorin (1443. május 29. – Teschen, 1500. augusztus 30.), csehül: Viktorín z Poděbrad, minsterberský a opavský kníže, hrabě kladský, latinul: Victorinus Podiebradensis, dux Monsterbergensis et Oppaviensis, németül: Viktorin von Podiebrad;, Herzog von Münsterberg und von Troppau, Graf von Glatz, lengyelül: Wiktoryn z Podiebradów, cseh királyi herceg és trónörökös, Morvaország őrgrófja, a sziléziai Münsterberg (Ziębice) és Troppau (Opava) hercege, Glatz (Kłodzko) grófja. I. (Podjebrád) György cseh király másodszülött fia, IV. (Palaiologosz) János montferrati őrgróf veje, Podjebrád Katalin magyar királyné bátyja és I. Mátyás magyar király sógora, Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópár, valamint Palaiologosz Amadea ciprusi királyné unokahúgának férje. A Podjebrád-ház tagja.

Élete

I. (Podjebrád) György cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda (1422–1449) bárónőnek a másodszülött fia, Katalin (Kunigunda) (1449–1464) magyar királynénak az édestestvére, aki 1449. november 11-én látta meg a napvilágot, és az édesanyjuk után a Kunigunda nevet kapta a keresztségben. Édesanyja az ikerlányai születése után pár nappal gyermekágyi lázban halt meg. Az apja ezután Rožmital Johanna úrnőt vette feleségül, aki később cseh királyné lett.

Annak ellenére, hogy csak másodszülött fiú volt, őt tekintették apja örökösének, mert a bátyja, Boček születésétől fogva értelmileg lassan fejlődő gyermek volt.

1480-ban Palaiologosz Margit montferrati őrgrófnővel kötött házasságot. Margit Viktorin herceg harmadik felesége volt. Az édesapja IV. (Palaiologosz) János (1413–1464) montferrati őrgróf, az édesanyja Savoyai Margit (1439–1483), I. Lajos savoyai hercegnek, V. Félx (ellen)pápa fiának és Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnőnek, I. Janus ciprusi király lányának a lánya. Palaiologosz Margit hercegné Palaiologosz Amadea ciprusi királynénak, valamint Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópárnak volt az unokahúga.

Viktorin hercegnek a három házasságából hét gyermeke született, és ebből Margittól három lánya volt. Feltételezhetően Margit a harmadik lánya, Apollónia szülésébe halt bele 1496. július 25-én. Özvegye 1500-ban halt meg. Legkisebb lánya, Apollónia a sziléziai Strehlenben katolikus klarissza apáca lett, míg idősebbik lánya, Orsolya (Ursula) (1491/95–1534) hercegnő a freibergi magdalénás rend apácája volt, majd a lutheri reformáció hatására 1523-ban Apollónia lutheránus hitre tért, mint ahogy a nővére is, de csak Apollónia ment férjhez.

Apollónia lánya 1527. október 26-án vagy 1528. február 24-én házasságot kötött Erhard von Queisszel (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspökével, akinek egy leányt, Máriát (1529–1539) szülte 1529. márciusában, Apollónia azonban gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején a nagyanyja. Hamarosan a férje is meghalt 1529. szeptember 10-én járványos betegség következtében, teljesen árván hagyva újszülött lányukat, akinek a gondozását Apollónia nővére, Orsolya hercegnő vette át 1534-ben bekövetkezett haláláig. A kis Mária pedig röviddel a 10. születésnapja előtt 1539. január 9. halt meg.

Gyermekei

• Első feleségétől Pirksteini Margit (1445–1472) bárónőtől, 1 leány:
  • Johanna (1460/3–1496), férje II. (Piast) Kázmér (1449/52–1528), Teschen hercege, 2 fiú
• Második feleségétől, Piast Zsófia (1449/53–1478/79) tescheni hercegnőtől, 3 gyermek:
  • Bertalan (1474/79–1515), diplomata, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
  • Lőrinc (1474/79–1503)
  • Magdolna Eufémia (1474/9–1497), apáca
• Harmadik feleségétől, Palaiologosz Margit (1459/64–1496) montferrati őrgrófnőtől, 3 leány:
  • Anna (1490–1498)
  • Orsolya (Ursula) (1491/95–1534), a freibergi magdalénás rend apácája
  • Apollónia (1492/96–1529), férje Erhard von Queis (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspöke, 1 leány:
    • Queisi/Kwisai Mária (1529. március – 1539. január 9.)

Ősei

Jegyzetek

1. ↑ Lásd Hlaváček (2014: 193).
2. ↑ Lásd Guitman (2009: 119, 484. lábjegyzet).
3. ↑ Lásd Tschackert (1890: 158–161).

Források

• Guitman, Barnabás. A bártfai reformáció első évtizedei és kapcsolatrendszere, doktori (PhD) értekezés [archivált változat] (magyar nyelven). Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (2009). Hozzáférés ideje: 2019. július 19. [archiválás ideje: 2018. április 25.] 
• Hlaváček, Petr. The Constants of Spirituality and Ecclesiastical Politics in the Family of the Bohemian King George of Poděbrady and of the Princes of Münsterberg (csehből ford. Zdeněk V. David), In: Zdeněk V. David és David R. Holeton (szerk.): Bohemian Reformation and Religious Practice 9 (angol nyelven), Prága: Filosofický časopis / Journal of Philosophy és Filisofia, 185–197. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2019. július 19. 
• Szarka László: A béke apostola. Pogyebrád György (1420–1471), In: Szvák Gyula (szerk.): Koronás portrék, Kozmosz Könyvek, Budapest, 81–102, 1987.
• Tschackert, Paul. Urkundenbuch zur Reformationsgeschichte des Herzogthums Preußen, Bd. I Einleitung (német nyelven). Lipcse: S. Hirzel (1890). Hozzáférés ideje: 2019. július 19. 

További információk

• Cawley, Charles: Silesia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
• Marek, Miroslav: Podiebrad family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. július 19.)

Előző I. György

Münsterberg (Ziębice) hercege 1471 – 1500

Következő I. Henrik

Előző III. János

Troppau (Opava) hercege 1465 – 1485. május 19.

Következő Corvin János