Politikai földrajz
A mai világban a Politikai földrajz állandó érdeklődés és vita téma. Nagy érdeklődés mutatkozik a Politikai földrajz további megismerése és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásának megértése iránt. Az idő múlásával a Politikai földrajz egyre fontosabbá vált különböző szférákban, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek új perspektívákat kívánnak nyújtani ebben a témában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Politikai földrajz következményeit és hatását a különböző kontextusokban, elemezve időbeli alakulását és relevanciáját a mai társadalomban.
A politikai földrajz a politikai jelenségek földrajzi elemzését végző tudomány, a társadalomföldrajz része. Egyebek között az államhatárok és az államok területének változását, az országok politikai és közigazgatási beosztását, nemzetközi szervezetek és ezek egymáshoz való viszonyát, valamint a különböző társadalmi csoportok politikai aktivitását vizsgálja. A társadalomtudományok közül a politológiával áll szoros kapcsolatban.
A politikai földrajz létrejöttében Friedrich Ratzel (1844–1904) német geográfus játszotta a legjelentősebb szerepet, akinek Politische Geographie (1897) című műve nagy lökést adott a tudományterület kialakulásának. A politikai földrajz számos részterületre vált szét 20. századi fejlődése során (pl. geopolitika, közigazgatási földrajz, választási földrajz, integráció-földrajz). Napjainkra a társadalomföldrajz egyik legszerteágazóbb részterületévé fejlődött, s külön tudományos folyóiratokkal rendelkezik.
Források
További információk
- Dr. Suba János: A politikai földrajz történetileg változó államhatár-elmélete (pdf). (Hozzáférés: 2011. október 15.)[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |