Pusztai József
Napjainkban a Pusztai József olyan téma, amely mind személyes, mind szakmai téren nagy aktualitást kapott. A Pusztai József megjelenése óta jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék és kezeljék következményeit. Akár lokálisan, akár globálisan, a Pusztai József minden korosztálytól, kontextustól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét, és a kortárs élet központi elemeként kiemelkedik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Pusztai József elemzésében, feltárva annak többféle dimenzióját és következményeit, hogy jobban megértsük hatókörét és relevanciáját a mai világban.
| Pusztai József | |
| Született | Pozderecz József 1864. január 26. Belatinc |
| Elhunyt | 1934. február 13. (70 évesen) Belatinc |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | vend |
| Foglalkozása | tanító, kántor, író, költő, újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztai József eredeti nevén Pozderecz József (szlovénül Jožef Pustai) (Belatinc, 1864. január 26. – Belatinc, 1934. február 13.) magyarországi szlovén tanító, kántor, író, költő, újságíró, magyarosító. Munkái nagy része vendül íródott, részben pedig magyarul. Álnéven is írt, író álneve Andorhegyi Tibor volt.
Élete
Zala vármegyében született Pozderecz János és Nemecz Franciska fiaként, családnevét később magyarosította Pusztai-ra. Szülőhelyén járta az elemi iskolát, majd a muraközi Csáktornya állami tanítóképzőjébe került, ahol Bárány Ignác tanította. Báránynak az egyik tankönyvét fordította le Murkovics János, aki először használja a vendben a Gaj-típusú ábécét.
Pusztai tanulmányait Pécsen folytatta tovább, ahol 1883-ban tanítói oklevelet szerzett, s elsajátította a horvát, a német, sőt az akkor kevéssé ismert szlovén irodalmi nyelvet is.
Tanári pályafutását Szőcén kezdte, ahol 1889-ig dolgozott, majd visszatért a Vendvidékre. A Muraszombat melletti Mártonhelyen működött mint kántortanító és itt kezdett el írni. Első műve egy vend énekeskönyv volt, amelyben a magyar fordítás is olvasható volt. Ez már nyilvánvalóan magyarosítási szándékkal született. Cikkeket publikált két nyelven a Muraszombat és Vidéke c. lapba, majd a szombathelyi székhelyű Értesítő-be, amely a vasi tanárok egyletének lapja volt.
További cikkei íródtak a Dober pajdás c. szentgotthárdi szlovén kalendáriumba. Életművében egy imakönyv szerkesztése is szerepel.
1919-ben Belatincon tanított tovább. Támogatta a Magyar Tanácsköztársaságot, annak ellenére, hogy szakrális tárgyú műveket írt korábban. Tkálecz Vilmossal a Klekl Józseftől elkobozott Novine újságban szerkesztett egy ideig kommunista-párti cikkeket. Az nem ismeretes, hogy Tkáleczet támogatta-e, amikor kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot.
Művei
- Krcsánszko katholicsanszko pesmi z iz potrejbnimi molitvami i vnógimi vogrszkimi peszmami. Bpest, 1893. (Keresztény katholikus egyházi énekek a legszükségesebb imákkal és több magyar énekkel. Vend és magyar szöveg).
- Dober pajdás (1899, 1900, 1901)
- Mála molitvena kniga z potrejbnimi molitvani i vnó gimi peszmami za katholicsanszko mladézen. Uo. 1900. (Kis imakönyv a legszükségesebb imákkal és énekekkel a kath. ifjúság számára)
- Iskolai énekek : az osztatlan és osztott elemi népiskolak számára, 1900.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Muravidéki életrajzi lexikon
