A mai világban a Belatinc egy olyan téma, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő múlásával a Belatinc jelentősége nyilvánvalóan kulcsfontosságúvá vált különböző területeken, a személyestől a szakmai szintig. Egyre többen érdeklődnek a Belatinc és az életükre gyakorolt hatások iránt. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen megvizsgálunk mindent, ami a Belatinc-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül elemezzük a szerepét a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni a Belatinc által előidézett változásokhoz. Készüljön fel, hogy felfedezőútra induljon a Belatinc-ről és annak társadalmunkra gyakorolt hatásáról!
Belatinc (Beltinci) | |
A Szent László-templom Belatincon | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Belatinc |
Rang | községközpont |
Alapítás éve | 1379 |
Polgármester | Milan Kerman |
Irányítószám | 9231 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 2430 fő (2020. jan. 1.) |
Népsűrűség | 137 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 178 m |
Terület | 62,2 (12,19) km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″ | |
Belatinc község elhelyezkedése | |
Belatinc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belatinc témájú médiaállományokat. |
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Egy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli.
Muraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.
Első írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható. 1689-ben Némethy Péter tiszttartó írt jelentéseket az esztergomi érsekségnek, melyben a német katonaság beszállásolására is panaszkodik.
Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.
Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli."
Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva."
Trianon előtt Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.
Az 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott.
Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.