Az alábbiakban bemutatott cikkben a Rózsa Ferenc (politikus)-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Ennek a cikknek az eredetétől és történetétől, a mai relevancián át a lehetséges jövőbeli következményekig, a Rózsa Ferenc (politikus) teljes áttekintése. Különböző oldalait elemezzük, különböző értelmezéseit tárják fel, és megvitatják a körülötte lévő vitákat. Ezenkívül megvizsgálják a Rózsa Ferenc (politikus) különböző kontextusokban rejlő következményeit, és bemutatják a terület szakértőinek gondolatait és véleményét. Ez a cikk kétségtelenül a Rózsa Ferenc (politikus)-re és annak a társadalomra gyakorolt hatására kíván fényt deríteni.
Rózsa Ferenc | |
Született | 1906. december 4. Budapest |
Elhunyt | 1942. június 13. (35 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | főszerkesztő (1942–1942, Szabad Nép) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.) építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.
Édesapja, Rózsa Ernő (1876–1957) a kárpátaljai Bátfáról származó kultúrmérnök, édesanyja Kestenbaum Pepi (1875–1940) volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben.
Miután hazatért, Richárd bátyja bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert.
1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt, a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi panteonban helyezték végső nyugalomra.
Mellszobra jelenleg a keceli Pintér Művek Haditechnikai Park, Hadtörténeti Múzeumban található.