A mai világban a Rózsa Miklós (zeneszerző) olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Hatása a politikától az emberek mindennapi életéig terjed, vitát és elmélkedést generál befolyása és következményei körül. A történelem során a Rózsa Miklós (zeneszerző) tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, ami a következményeinek mély és változatos elemzéséhez vezetett. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Rózsa Miklós (zeneszerző) körül, hogy megértsük a mai jelentőségét és hatókörét. Különböző tanulmányok és kutatások áttekintésével, valamint szakértői vélemények bemutatásával törekszünk arra, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjunk a Rózsa Miklós (zeneszerző)-ről, amely hozzájárul a ma oly aktuális téma megismeréséhez és megértéséhez.
Rózsa Miklós | |
Oscar díj Gála | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1907. április 18. Budapest |
Elhunyt | 1995. július 27. (88 évesen) Los Angeles, Kalifornia |
Sírhely | Forest Lawn Memorial Park |
Szülei | Berkovits Regina |
Iskolái | Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse (–1929) |
Pályafutás | |
Műfajok | filmzene |
Díjak |
|
Tevékenység | zeneszerző |
Kiadók | MGM Records |
IPI-névazonosító | 00026923090 |
Rózsa Miklós weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rózsa Miklós (Budapest, 1907. április 18. – Los Angeles, Kalifornia, 1995. július 27.) háromszoros Oscar-díjas zeneszerző. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.
Rózsa (1897-ig Rosenberg) Gyula (1878–1943) cipőgyári igazgató és Berkovits Regina gyermekeként született izraelita családban. Apai nagyszülei Rózsa (Rosenberg) Mór (1844–1900) kereskedő és Herzog Katalin, anyai nagyszülei Berkovits Antal és Rotter Fáni (1851–1910) voltak. Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott.
1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára.
1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. Teljesítményét háromszor jutalmazták Oscar-díjjal.
Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Sokszínűsége talán Fritz Lang Moonfleet-jében szólalt meg a legtökéletesebben. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét.
Rózsa Elbűvölve című filmjének zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. Rózsa egyetemen tanította is Goldsmith-t egy ideig.