A mai világban a Rövidfejű medve mind személyes szinten, mind általában a társadalomban nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Rövidfejű medve soha nem látott jelentőséget kapott mindennapi életünkben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rövidfejű medve-et és annak különböző szempontokra gyakorolt hatását, a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig. Mély és éleslátó elemzéssel megfejtjük a Rövidfejű medve körüli rejtélyeket és bonyolultságokat, világos és átfogó képet adva annak relevanciájáról a mai világban.
Rövidfejű medve | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
5 kihalt faj. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Rövidfejű medve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rövidfejű medve témájú médiaállományokat és Rövidfejű medve témájú kategóriát. |
A rövidfejű medvék a medvefélék családjának egy mára kihalt, Amerikában élt nemét (Arctodus) alkották. A nem Észak-Amerika legnagyobb termetű szárazföldi ragadozóit adta a pleisztocén során. Az utolsó jégkorszak végével tűntek el, mintegy 10 000 évvel ezelőtt.
Nevüket onnan kapták, hogy a mai medvékkel ellentétben szokatlanul rövid fejük volt, mint a kutyák között a buldognak, ezért „buldogmedvének” is szokták nevezni. Használatos — ez lehetséges a média szenzációs tálalása okán — a terrormedve megnevezés is.
A rövidfejű medvék közül az Észak-Amerikában élt óriás rövidfejű medve nőtt a legnagyobbra: marmagassága 1,5–1,8 méter volt, a hátsó lábain állva feje 3,4 méter magasságba került, így mancsaival a 4,3 métert is elérte (vagyis könnyen felnyúlhatott volna a kosárlabdapalánkon levő kosár gyűrűjéig). Így hosszméretei alapján mintegy fél méterrel hosszabb volt, mint a ma élő barna medve. Azonban a barna medvékkel ellentétben ők sokkal karcsúbbak voltak, a nyakuk rövidebb, a lábaik pedig hosszabbak voltak: így a 600–957 kg-os becsült tömegükkel nem voltak sokkal nehezebbek náluk. Mindenesetre félelmetes látványt nyújthattak. A mai medvékhez hasonlóan a hímek mintegy 20%-kal voltak nagyobbak, mint a nőstények.
A rövidfejű medvék Amerika nyílt térségein éltek: Észak-Amerikában a tundráktól a prérikig, Dél-Amerikában pedig a pampákon, ahol a mai (mindenevő) medvékkel ellentétben inkább a különböző, közepes termetű sztyeppei növényevőkre (lovak, tevék) vadásztak, de a dögöt sem vetették meg. Legalábbis erőteljes állkapcsaikból erre következtetni. Az újabb kutatások feltételezik, hogy gyakran vehette el a más ragadozók (kardfogú tigrisek, óriásfarkasok) által már frissen elejtett zsákmányokat. A mai medvék viselkedése alapján az is feltételezhető, hogy inkább magányosan éltek (a nőstények a bocsaikkal).
A medvefélék Tremarctinae alcsaládja az Újvilágban alakult ki, feltehetően az Ursavus nemből, amelynek fajai Európában éltek a korai és középső miocénben (kb. 22-15 millió évvel ezelőtt). A Tremarctinae alcsalád első képviselői a pliocén során jelentek meg, mintegy 5-2 millió évvel ezelőtt a mai Texas területén (Plionarctos). Feltehetően ez volt a Tremarctos és Arctodus nemek közös őse. Az utóbbi nem korai történetéről keveset tudni, fajai mintegy 800 000 évvel ezelőtt élték virágkorukat. Az Ursinae alcsalád óvilági eredetű: képviselői ez egykori Beringián keresztül vándoroltak be Amerikába, mintegy 200-130 000 évvel ezelőtt.
Kihalásuk minden bizonnyal összefüggött Amerika nagy testű növényevőinek eltűnésével, amely nem sokkal a mai indiánok őseinek Amerikába érkezését követően következett be (erről bővebben: pleisztocén megafauna). Az új, zömmel kisebb testű és fürgébb növényevőkből álló faunához a főleg mindenevő amerikai fekete és barna medvék feltehetően jobban tudtak alkalmazkodni, így a rövidfejű medvék a fajok túlélésért vívott versenyében alulmaradtak. Legközelebbi élő rokonaik a Dél-Amerikában élő pápaszemes medvék.