A mai világban a Rakéta Regényújság egy olyan téma, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő múlásával a Rakéta Regényújság jelentősége nyilvánvalóan kulcsfontosságúvá vált különböző területeken, a személyestől a szakmai szintig. Egyre többen érdeklődnek a Rakéta Regényújság és az életükre gyakorolt hatások iránt. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen megvizsgálunk mindent, ami a Rakéta Regényújság-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül elemezzük a szerepét a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni a Rakéta Regényújság által előidézett változásokhoz. Készüljön fel, hogy felfedezőútra induljon a Rakéta Regényújság-ről és annak társadalmunkra gyakorolt hatásáról!
| Rakéta Regényújság | |
| Adatok | |
| Típus | irodalmi lap |
| Formátum | A4, fekete-fehér fényképekkel, ábrákkal illusztrálva |
| Alapítva | 1974 |
| Megszűnt | 1994 |
| Kiadó | Magvető Könyvkiadó |
| Példányszám | 130 000 |
| Nyelv | magyar |
| ISSN | 0133-1310 |
A Rakéta Regényújság egy 1974–1994 között Magyarországon megjelent irodalmi hetilap volt. A lapot öt kiadó gondozta: a Magvető, Európa, Gondolat, Móra, Szépirodalmi, tényleges kiadója azonban a Magvető volt.
A lap 1974. február 26-tól hetente jelent meg, keddenként. A Rakéta folytatásos regényeket, elbeszéléseket, emlékiratokat, útleírásokat, színes riportokat közölt magyar és külföldi szerzőktől. Galsai Pongrác 1982-től öt évig a fő irányítójaként új műfajt teremtett Rakéta Irodalmi Kávéház rovatcímmel, afféle „folytatásos antológiát”, amelyben 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent.
Mivel saját írásokat nem, csak irodalmi műveket közölt, ezért a szó hagyományos értelmében vett szerkesztősége, újságírói nem voltak, de szerkesztői igen. Legalábbis kezdetben az öt könyvkiadó munkatársaiból összeállított szerkesztőbizottság szerkesztette, de szerkesztője, irányítója volt mások mellett Veress Anna (1978–1992), Galsai Pongrác (1982–1987), Jovánovics Miklós (1987–1990), Zöldi László (1990–1993), M. Nagy Péter (1993–94), Zsámboki Péter. Alapításától szerkesztője, majd közel egy évtizedig (1983–1989) tényleges főszerkesztője volt (helyettesi címmel) Köves Erzsébet.
Az indulás évében az Alföld arról számol be, hogy a Rakéta százezres példányszáma ellenére hiánycikk lett. Példányszámadat a lap indulásának éveiből: 1975-ben és 1976-ban 130 ezer nyomtatott lapról számolt be a sajtó, 1983-ban pedig már heti 180–190 ezer megjelent példányról írnak. 1992-ben azonban már csak 42, 1993-ban 21 ezer példányban jelent meg a lap. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes 1977-ben is sikeresnek nevezte a lapot. Mint elmondta: a tömegsorozatok egyre nagyobb népszerűséget élveznek, a nyomtatott betű iránti érdeklődés egyre növekszik.
1982-ben a lap példányonkénti ára 7,- forint volt, de 40,- forintos feketepiaci árról számolnak be a Rakétát előállító Zrínyi Nyomdában.