Ma a Remellay Gusztáv olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Akár az iparágra gyakorolt hatásának, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciájának, akár a tudományos területen gyakorolt befolyásának köszönhetően, a Remellay Gusztáv-nek sikerült átlépnie a nem, az életkor és a nemzetiség korlátait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Remellay Gusztáv különböző aspektusait és a jelenkori világban betöltött jelentőségét. Az eredetétől a jövőbeli előrejelzésekig egy mély elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Remellay Gusztáv jelentőségét jelenlegi társadalmunkban.
Remellay Gusztáv | |
Élete | |
Született | 1819. január 5. Pest |
Elhunyt | 1866. március 31. (47 évesen) Pest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
A Wikimédia Commons tartalmaz Remellay Gusztáv témájú médiaállományokat. |
Remellay Gusztáv (Pest, 1819. január 5. – Pest, 1866. március 31.) magyar író, újságíró.
Egerben tanult jogot, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt előbb tolmács volt a belügyminisztériumban, majd ezredes-hadbíró Görgey seregénél. A szabadságharc bukása után 15 évi várfogságra ítélték. 6 éven át Kufsteinben raboskodott. 1856-ban kapott kegyelmet. Ezt követően a Magyar Sajtó és a Magyar Néplap munkatársa, majd az Első Magyar Biztosító Társulat tisztviselője volt. 1865-ben szerkesztette a gyermekirodalmat népszerűsítő Ifjúság Lapja című gyermeklapot. Főleg történelmi tárgyú írásokat publikált.