A mai világban a Rosemarie Ackermann soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, a politikára, a gazdaságra vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Rosemarie Ackermann olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A kezdetektől napjainkig a Rosemarie Ackermann tanulmányok, viták és viták tárgya. Ebben a cikkben a Rosemarie Ackermann különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve jelentőségét a jelenlegi kontextusban és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. Ezenkívül belemélyedünk a történetébe, fejlődésébe és jövőbeli perspektíváiba, azzal a céllal, hogy alaposan megértsük a Rosemarie Ackermann relevanciáját napjainkban.
Rosemarie Ackermann | |
Született | Rosemarie Witschas 1952. április 4. (72 éves) Lohsa |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | atléta |
Kitüntetései |
|
Magassága | 179 cm |
Testtömege | 72 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosemarie Ackermann témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Rosemarie Ackermann (Lohsa, 1952. április 4. –) olimpiai és Európa-bajnok német atléta, magasugró.
1972-ben hetedik lett a müncheni olimpiai játékokon. Két évvel később, 1,95-ös új világrekorddal lett Európa-bajnok Rómában. A következő évben feleségül ment Manfred Ackermann kézilabdázóhoz. Ebben az időszakban három egymást követő évben (1974, 1975, 1976) nyerte meg a fedett pályás kontinensbajnokságot.
Az 1976-os montreali olimpiára már nagy esélyesként érkezett. A döntőben új olimpiai rekordot ugrott, és végül két centiméterrel teljesített jobbat, mint az ezüstérmes Sara Simeoni. Hetekkel a 78-as Európa-bajnokság előtt Simeoni megdöntötte Rosmarie világrekordját, majd Prágában is legyőzte.
1980-ban is részt vett az olimpián. Moszkvában nem védte meg címét, Simeoni, Urszula Kielan és Jutta Kirst mögött csak negyedik lett.