A mai világban a Régészeti korszakok nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Megjelenése óta a Régészeti korszakok sok ember figyelmét felkeltette hatásának és befolyásának köszönhetően. Számos tényező járult hozzá a népszerűségéhez, mint például a munkakörnyezetben betöltött jelentősége, a társadalomban betöltött jelentősége, a technológiára vagy a kortárs kultúrára gyakorolt hatása. Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a Régészeti korszakok szerepét manapság, és azt, hogy hogyan sikerült megragadnia annyi ember érdeklődését szerte a világon.
Régészeti korszakok | |
---|---|
| |
Régészeti korszakoknak nevezzük a kizárólag a régészet módszereivel megállapított korszakbeosztást. A fő korszakokat a használt alapvető technológiák (kőeszközök, fémeszközök), ezeken belül a gazdálkodási módszerek (vadászat és gyűjtögetés, állattenyésztés, növénytermesztés) és egyéb technológiák (edényművesség stb.) és kulturális elemek (díszítések stb.) alapján különböztetik meg egymástól. Egy korszak hozzávetőleges idejét radiokarbonos kormeghatározással határozzák meg. Pontosabb meghatározást tesz lehetővé, amennyiben lehetőség van rá, a dendrokronológia. A korok egymásutánisága és ideje általában más és más a különböző földrajzi helyszíneken. A térben és időben a lehető legszűkebb, már határozott jellemzőkkel leírható korszakot régészeti kultúrának nevezik. Egy régészeti korszakot vagy kultúrát a történelmi korszakok egy konkrét történésével, népével általában akkor tudunk egyeztetni, ha a leletek között írásos emlékek is vannak.
A régészeti forrásanyag rendszerezésére a dán Christian Thomsen, a koppenhágai Nemzeti Múzeum ókori gyűjteményének vezetője alakította ki háromperiódusos modelljét a 19. század elején. Ő kőkort, bronzkort és vaskort különböztetett meg.. A rézkor fogalmát Pulszky Ferenc alkotta meg az 1870-es években, amikor a Kárpát-medencében fellelhető nagyszámú, nagyméretű és feltűnő réztárgyak alapján bebizonyította, hogy az őskor addigi hármas tagolása – kő-, bronz- és vaskor – mellé indokolt a rézkor beiktatása is.
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:
Európában a kőiparoknak is nevezett felső paleolitikumi kultúrák legtöbbjét a franciaországi lelőhelyeik után nevezték el, ahol elsőnek megtalálták a hozzájuk tartozó eszközöket.. Magyarországi lelőhelyről nevezték el ugyanakkor a legrégibb felső paleolitikumi kultúrát, a Szeleta-kultúrát. A nemzetközileg elismert európai felső paleolitikumi kultúrák tehát a következők: