Sástelek
A mai világban a Sástelek állandó vita és vita tárgya. Legyen szó politikáról, technológiáról, kultúráról vagy társadalomról, a Sástelek minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sástelek-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük életünkre gyakorolt hatását. A legújabb tudományos eredményektől a szakterület szakértőinek véleményéig igyekszünk megvilágítani a témát, és teljes és gazdagító áttekintést nyújtani olvasóink számára. Interjúk, kutatások és konkrét példák révén reméljük, hogy fényt derítünk a Sástelek-re, és segítünk olvasóinknak jobban megérteni annak jelentőségét a mai világban.
| Sástelek (Sacalasău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Felsőderna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőderna |
| Irányítószám | 417232 |
| SIRUTA-kód | 29065 |
| Népesség | |
| Népesség | 394 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 11′ 48″, k. h. 22° 17′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 48″, k. h. 22° 17′ 10″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sástelek (Sacalasău), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegység nyúlványai alatt, Margittától délre, Kövesegyháza és Felsőderna közt fekvő település.
Története
Sástelek neve 1406-ban tűnt fel először az oklevelekben p. walachalis Sasthelek néven. 1692-ben Sastulek, 1808-ban Sastelek, Szakallaszo, 1851-ben, 1888-ban és 1913-ban Sástelek néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Sástelek, románul Szákálátsen, Bihar vármegyében, a Rézalján. Lakja 290 görög katholikus, 3 református, 6 zsidó. Görög katholikus anyatemplom. Határa 1600 hold, ... Határán keresztül foly egy tiszta patak, ... van ezen Barthos Gábor urnak 2 vizimalma, s egy pálinkaháza. Birja Bathos Gábor.”
1910-ben 431 lakosából 48 magyar, 30 szlovák, 327 román volt. Ebből 45 római katolikus, 351 görögkatolikus, 13 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetesség
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}