A mai cikkben a Kövesegyháza-ről fogunk beszélni. A Kövesegyháza olyan téma, amely az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kövesegyháza-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Különböző területeken elemezzük hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Ezenkívül áttekintjük annak időbeli alakulását és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek a Kövesegyháza körül felmerülhetnek. Ne hagyja ki a Kövesegyháza lenyűgöző felfedezését!
Kövesegyháza (Săliște) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Hagymádfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Hagymádfalva |
Irányítószám | 417534 |
SIRUTA-kód | 31253 |
Népesség | |
Népesség | 255 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 43 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 18″, k. h. 22° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 18″, k. h. 22° 14′ 06″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kövesegyháza (Săliște), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Réz-hegység alatt, a görbedi patak mellett, Szalárdtól keletre, Margittától délre, Sástelek és Felsőtótfalu közt fekvő település.
Kövesegyháza nevét 1490-ben említette először oklevél Kewesdeghaza néven.
1692-ben Keüseghaz, 1808-ban Kövesegyháza, Gurbesty ~ Szelistye néven említette először oklevél.
A 19. század század elején a Balku és a Fényes család volt a falu birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ | Bihar vármegyében 326 görög katholikus lakossal, s
anyatemplommal. Határa 416 hold, ... Birják: Fényes János, Miskolczy Imre, Feltóthy Józsefné, Domokos Zsigmond, Szodoray Farkasné. |
” |
1910-ben 259 lakosából 117 magyar, 133 román volt. Ebből 15 római katolikus, 157 görögkatolikus, 68 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.