Kövesegyháza

A mai cikkben a Kövesegyháza-ről fogunk beszélni. A Kövesegyháza olyan téma, amely az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kövesegyháza-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Különböző területeken elemezzük hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Ezenkívül áttekintjük annak időbeli alakulását és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek a Kövesegyháza körül felmerülhetnek. Ne hagyja ki a Kövesegyháza lenyűgöző felfedezését!

Kövesegyháza (Săliște)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségHagymádfalva
Rangfalu
KözségközpontHagymádfalva
Irányítószám417534
SIRUTA-kód31253
Népesség
Népesség255 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság43
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 18″, k. h. 22° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 18″, k. h. 22° 14′ 06″
SablonWikidataSegítség

Kövesegyháza (Săliște), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Réz-hegység alatt, a görbedi patak mellett, Szalárdtól keletre, Margittától délre, Sástelek és Felsőtótfalu közt fekvő település.

Története

Kövesegyháza nevét 1490-ben említette először oklevél Kewesdeghaza néven.

1692-ben Keüseghaz, 1808-ban Kövesegyháza, Gurbesty ~ Szelistye néven említette először oklevél.

A 19. század század elején a Balku és a Fényes család volt a falu birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében 326 görög katholikus lakossal, s

anyatemplommal. Határa 416 hold, ... Birják: Fényes János, Miskolczy Imre, Feltóthy Józsefné, Domokos Zsigmond, Szodoray Farkasné.

1910-ben 259 lakosából 117 magyar, 133 román volt. Ebből 15 római katolikus, 157 görögkatolikus, 68 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Források

Hivatkozások