Szárnovszky Ferenc

A mai világban a Szárnovszky Ferenc olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásával a Szárnovszky Ferenc vitákat váltott ki, és számtalan eltérő véleményt generált. A Szárnovszky Ferenc megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, tudósok, technológiai szakértők, politikai vezetők, aktivisták és a hétköznapi polgárok figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szárnovszky Ferenc jelenségét, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​következményeit, és különböző perspektívákat tárunk fel ebben a vitatott témában.

Szárnovszky Ferenc
Született1863. december 25.
Pest
Elhunyt1903. április 29. (39 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnovszky Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25. – Budapest, 1903. április 29.) magyar szobrász és éremművész.

Életpályája

Szárnovszky Ferenc szabó és Schlahutka Katalin fiaként született, 1863. december 28-án keresztelték a pest-józsefvárosi plébánián. A Bécsi Akadémián, Londonban és Párizsban végezte el tanulmányait. Az Akadémián Weyr és Edmund von Hellmer tanítványa volt. 1886–1889 között Párizsban dolgozott; ekkor Henri Chapu és Alexandre Falguière voltak mesterei. Az 1890-es évek közepétől a szobrászat felé fordult. 1890-ben Joseph Boehm londoni szobrásznál dolgozott. 1893-ban ismét Párizsba utazott, hogy új techhnológiákat tanulmányozzon az éremművészet területén.

Először a párizsi Salonban állította ki műveit, ahol a kortárs francia éremművészet kiváló mestereit – Hubert Ponscarme, Jules-Clément Chaplain, Oscar Roty – tanulmányozta. Az elsők között csatlakozott a modern francia törekvésekhez. Leginkább kisplasztikákat, érmeket és plaketteket készített. Érmei közül jelentősebb az Iparművészeti Múzeum érme (1895) és a Szt. László-érem (1892). Monumentális szoboralkotásai közül jelentősebb műve a szekszárdi Garay János-emlékmű (1898).

Szárnorszky Ferenc idegi eredetű betegsége úrrá lett rajta ; Siklóssy László szerint öngyilkos lett, ugyanakkor a halotti anyakönyvi bejegyzése szerint hűdéses elmezavar következtében hunyt el a Szent János kórházban. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor. Felesége Tillinger Johanna volt.

Művei

Szobrok

Garay János-szobor (Szárnovszky Ferenc, 1898)
  • Kiegyezés
  • Baross Gábor mellszobra

Érmek

Jegyzetek

  1. ↑ születési anyakönyv
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00178657, Ferenc Szarnovszky, 2017. október 9.
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  5. ↑ A pest-józsefvárosi róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyve, 1786/1863. folyószám.
  6. ↑ a b Gyászjelentése
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1183/1903. folyószám alatt.
  8. ↑ Szárnovszky, szobrászművész meghalt április 29-ikén egy budapesti intézetben, hová néhány hó előtt lélekben megtörve, férfi kora legjavában vitték ápolásra. Szép tehetséggel, biztató reménységekkel kezdődött életpálya ért halálával szomorú véget. … A király által Budapest díszítésére ajándékozott tíz szobor közül gróf Pálffy János szobrát is neki kellett volna elkészíteni. De már e munka közben idegesség lepte meg, művészi képessége megzavarodott. Az országos képzőművészeti tanács nem fogadta el a mintát. Újra elkészítette, még harmadszor is, mindig gyöngébben. Ekkor összetörte szobrait. Fáradozását 8000 koronával jutalmazták s ez most már gyógyítására kellett a szerencsétlen művésznek. Gyógyulás azonban nem volt számára. A művész tragédiája nagy részvétet keltett mindenütt. Vasárnapi Ujság, 1903. május 3., 18. szám, 293. oldal. Halálozások
  9. ↑ Szent László érem
  10. ↑ Munkácsy Mihály portréja

Források

További információk

  • Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc (Művészet, II. 1903.)
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot